Menü

Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?

A vérszegénység az egyik leggyakoribb női hiánybetegség, a termékenykorú nők közel harmada szenved anémiában.

A vérszegénység a vörösvérsejtek számának erőteljes lecsökkenését jelenti, ennek több oka is lehet. A hátterében állhat: a vörösvérsejtek vesztése (például sérülés, vagy szülés esetén), vagy fokozott pusztulása, illetve az elégtelen termelődése is okozhat anémiát a szervezetben.

A vérszegénység összefüggésben lehet egy súlyos betegséggel, vagy sérüléssel, valamint nem megfelelő táplálkozás (vas,- vagy folsav hiány) hatására is kialakulhat. A vashiányos vérszegénység esetén nem áll rendelkezésre a szervezetben elegendő vas a vérképzéshez. A vashiány leggyakoribb oka a vérzés, illetve a vasbevitel alacsony volta. A nőkre a vashiányos vérszegénység jellemző leginkább, a menstruáció ugyanis rendszeres vérveszteséggel jár. A terhesség során megnő a vasszükséglet, szüléskor pedig szintén jelentős a vérveszteség, ezért a kismamáknak fokozottan ügyelniük kell a vaspótlásra, elegendő vasbevitelre.

Az enyhe vashiányos vérszegénység többnyire nem okoz súlyos tüneteket, de általában fáradékonysággal, fejfájással jár, és akár hajhullást is okozhat. Súlyosabb esetben azonban szédüléssel, és szapora szívműködéssel járhat, akár még ájuláshoz is vezethet. Már enyhébb tünetek esetén is ajánlatos a laborvizsgálat, a vérkép alapján ugyanis beazonosítható egy esetleges vérszegénység, vashiányos állapot fennállása.

A vaspótlás történhet táplálkozás kiegészítőkkel, illetve vitaminokkal, de segíthet a megfelelő étrend is. Sokféle élelmiszer tartalmaz vasat, ám nem mindegy a vas felszívódása sem. Jól felszívódó formában tartalmaznak vasat például a húsok, míg a növényi eredetű vas jóval kisebb arányban szívódik fel. Egyébként a vas felszívódását segítheti például a C- vitamin és a cukor, de a szerves savakat tartalmazó zöldségfélék, valamint koffein kifejezetten gátolja ezt a folyamatot.

Fotó:
pixabay.com

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.