Menü

Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?

A vérszegénység az egyik leggyakoribb női hiánybetegség, a termékenykorú nők közel harmada szenved anémiában.

A vérszegénység a vörösvérsejtek számának erőteljes lecsökkenését jelenti, ennek több oka is lehet. A hátterében állhat: a vörösvérsejtek vesztése (például sérülés, vagy szülés esetén), vagy fokozott pusztulása, illetve az elégtelen termelődése is okozhat anémiát a szervezetben.

A vérszegénység összefüggésben lehet egy súlyos betegséggel, vagy sérüléssel, valamint nem megfelelő táplálkozás (vas,- vagy folsav hiány) hatására is kialakulhat. A vashiányos vérszegénység esetén nem áll rendelkezésre a szervezetben elegendő vas a vérképzéshez. A vashiány leggyakoribb oka a vérzés, illetve a vasbevitel alacsony volta. A nőkre a vashiányos vérszegénység jellemző leginkább, a menstruáció ugyanis rendszeres vérveszteséggel jár. A terhesség során megnő a vasszükséglet, szüléskor pedig szintén jelentős a vérveszteség, ezért a kismamáknak fokozottan ügyelniük kell a vaspótlásra, elegendő vasbevitelre.

Az enyhe vashiányos vérszegénység többnyire nem okoz súlyos tüneteket, de általában fáradékonysággal, fejfájással jár, és akár hajhullást is okozhat. Súlyosabb esetben azonban szédüléssel, és szapora szívműködéssel járhat, akár még ájuláshoz is vezethet. Már enyhébb tünetek esetén is ajánlatos a laborvizsgálat, a vérkép alapján ugyanis beazonosítható egy esetleges vérszegénység, vashiányos állapot fennállása.

A vaspótlás történhet táplálkozás kiegészítőkkel, illetve vitaminokkal, de segíthet a megfelelő étrend is. Sokféle élelmiszer tartalmaz vasat, ám nem mindegy a vas felszívódása sem. Jól felszívódó formában tartalmaznak vasat például a húsok, míg a növényi eredetű vas jóval kisebb arányban szívódik fel. Egyébként a vas felszívódását segítheti például a C- vitamin és a cukor, de a szerves savakat tartalmazó zöldségfélék, valamint koffein kifejezetten gátolja ezt a folyamatot.

Fotó:
pixabay.com

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.