Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?
- Dátum: 2014.02.17., 08:24
- étrend, vashiány, vashiányos vérszegénység, vaspótlás, vérszegénység
A vérszegénység az egyik leggyakoribb női hiánybetegség, a termékenykorú nők közel harmada szenved anémiában.
A vérszegénység a vörösvérsejtek számának erőteljes lecsökkenését jelenti, ennek több oka is lehet. A hátterében állhat: a vörösvérsejtek vesztése (például sérülés, vagy szülés esetén), vagy fokozott pusztulása, illetve az elégtelen termelődése is okozhat anémiát a szervezetben.
A vérszegénység összefüggésben lehet egy súlyos betegséggel, vagy sérüléssel, valamint nem megfelelő táplálkozás (vas,- vagy folsav hiány) hatására is kialakulhat. A vashiányos vérszegénység esetén nem áll rendelkezésre a szervezetben elegendő vas a vérképzéshez. A vashiány leggyakoribb oka a vérzés, illetve a vasbevitel alacsony volta. A nőkre a vashiányos vérszegénység jellemző leginkább, a menstruáció ugyanis rendszeres vérveszteséggel jár. A terhesség során megnő a vasszükséglet, szüléskor pedig szintén jelentős a vérveszteség, ezért a kismamáknak fokozottan ügyelniük kell a vaspótlásra, elegendő vasbevitelre.

Az enyhe vashiányos vérszegénység többnyire nem okoz súlyos tüneteket, de általában fáradékonysággal, fejfájással jár, és akár hajhullást is okozhat. Súlyosabb esetben azonban szédüléssel, és szapora szívműködéssel járhat, akár még ájuláshoz is vezethet. Már enyhébb tünetek esetén is ajánlatos a laborvizsgálat, a vérkép alapján ugyanis beazonosítható egy esetleges vérszegénység, vashiányos állapot fennállása.
A vaspótlás történhet táplálkozás kiegészítőkkel, illetve vitaminokkal, de segíthet a megfelelő étrend is. Sokféle élelmiszer tartalmaz vasat, ám nem mindegy a vas felszívódása sem. Jól felszívódó formában tartalmaznak vasat például a húsok, míg a növényi eredetű vas jóval kisebb arányban szívódik fel. Egyébként a vas felszívódását segítheti például a C- vitamin és a cukor, de a szerves savakat tartalmazó zöldségfélék, valamint koffein kifejezetten gátolja ezt a folyamatot.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.