Menü

Egy pozitív szabályozás

Kérdés: mi az, amiben harmadikak vagyunk az Európai Unióban, és a dolog nem negatív? Segítünk, a megoldás az élelmiszer szabályozással kapcsolatos.

2014. február 18-án életbe lépett az a rendelkezés, miszerint hazánkban nem forgalmazhatóak olyan élelmiszerek, amelyek bizonyos értéknél nagyobb mértékben tartalmaznak transz-zsírsavat. Ez az érték pontosítva az összes zsírtartalom 100 grammjának 2 grammja. Azaz, ha két grammnál nagyobb mennyiségű transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, az adott élelmiszer nem hozható forgalomba.

Miért fontos ez? A transz-zsírsavat számos betegség kialakulásában bűnösnek tartják. Kutatások sora bizonyítja, a transz-zsírsavakban gazdag étrend többek között szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget okozhat. Szerepe lehet az elhízásban, és számos más egészségügyi problémában (például bizonyos rákos megbetegedések, fogamzási problémák, Alzheimer-kór) egyaránt, valamint emeli a „rossz” koleszterinszintet.

A transz-zsírsavakat az élelmiszeripar elsősorban állagjavításra, tartósságnövelésre, s ezzel természetesen költségcsökkentésre használja. A legveszélyesebb termékek: margarinok, tartósított pékáruk, csokoládék, szaloncukrok, kekszek, ropik, mélyhűtött pékáruk és pizzák, levesporok, leveskockák, pattogatott kukorica, salátaöntetek. Ezeknél a termékeknél különösen érdemes odafigyelni a címkékre és azokon hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett feliratokra vadászni. Azért is, mert a fent említett áruk között is egyre több a jó minőségű darab, amelyek aránya most minden bizonnyal még tovább fog majd javulni.

A transz-zsírsav mennyiséget több országban szabályozták, Magyarország ugyanakkor még csak a harmadik ilyen nemzet az Európai Unióban.

Fotó:
pixabay.com

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.