Egy pozitív szabályozás
- Dátum: 2014.02.20., 15:08
- Európai Unió, mennyiség, rendelet, szabály, termékek, Transzzsírsav
Kérdés: mi az, amiben harmadikak vagyunk az Európai Unióban, és a dolog nem negatív? Segítünk, a megoldás az élelmiszer szabályozással kapcsolatos.
2014. február 18-án életbe lépett az a rendelkezés, miszerint hazánkban nem forgalmazhatóak olyan élelmiszerek, amelyek bizonyos értéknél nagyobb mértékben tartalmaznak transz-zsírsavat. Ez az érték pontosítva az összes zsírtartalom 100 grammjának 2 grammja. Azaz, ha két grammnál nagyobb mennyiségű transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, az adott élelmiszer nem hozható forgalomba.
Miért fontos ez? A transz-zsírsavat számos betegség kialakulásában bűnösnek tartják. Kutatások sora bizonyítja, a transz-zsírsavakban gazdag étrend többek között szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget okozhat. Szerepe lehet az elhízásban, és számos más egészségügyi problémában (például bizonyos rákos megbetegedések, fogamzási problémák, Alzheimer-kór) egyaránt, valamint emeli a „rossz” koleszterinszintet.
A transz-zsírsavakat az élelmiszeripar elsősorban állagjavításra, tartósságnövelésre, s ezzel természetesen költségcsökkentésre használja. A legveszélyesebb termékek: margarinok, tartósított pékáruk, csokoládék, szaloncukrok, kekszek, ropik, mélyhűtött pékáruk és pizzák, levesporok, leveskockák, pattogatott kukorica, salátaöntetek. Ezeknél a termékeknél különösen érdemes odafigyelni a címkékre és azokon hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett feliratokra vadászni. Azért is, mert a fent említett áruk között is egyre több a jó minőségű darab, amelyek aránya most minden bizonnyal még tovább fog majd javulni.
A transz-zsírsav mennyiséget több országban szabályozták, Magyarország ugyanakkor még csak a harmadik ilyen nemzet az Európai Unióban.
Fotó:
pixabay.com
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.