Menü

Egy pozitív szabályozás

Kérdés: mi az, amiben harmadikak vagyunk az Európai Unióban, és a dolog nem negatív? Segítünk, a megoldás az élelmiszer szabályozással kapcsolatos.

2014. február 18-án életbe lépett az a rendelkezés, miszerint hazánkban nem forgalmazhatóak olyan élelmiszerek, amelyek bizonyos értéknél nagyobb mértékben tartalmaznak transz-zsírsavat. Ez az érték pontosítva az összes zsírtartalom 100 grammjának 2 grammja. Azaz, ha két grammnál nagyobb mennyiségű transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, az adott élelmiszer nem hozható forgalomba.

Miért fontos ez? A transz-zsírsavat számos betegség kialakulásában bűnösnek tartják. Kutatások sora bizonyítja, a transz-zsírsavakban gazdag étrend többek között szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget okozhat. Szerepe lehet az elhízásban, és számos más egészségügyi problémában (például bizonyos rákos megbetegedések, fogamzási problémák, Alzheimer-kór) egyaránt, valamint emeli a „rossz” koleszterinszintet.

A transz-zsírsavakat az élelmiszeripar elsősorban állagjavításra, tartósságnövelésre, s ezzel természetesen költségcsökkentésre használja. A legveszélyesebb termékek: margarinok, tartósított pékáruk, csokoládék, szaloncukrok, kekszek, ropik, mélyhűtött pékáruk és pizzák, levesporok, leveskockák, pattogatott kukorica, salátaöntetek. Ezeknél a termékeknél különösen érdemes odafigyelni a címkékre és azokon hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett feliratokra vadászni. Azért is, mert a fent említett áruk között is egyre több a jó minőségű darab, amelyek aránya most minden bizonnyal még tovább fog majd javulni.

A transz-zsírsav mennyiséget több országban szabályozták, Magyarország ugyanakkor még csak a harmadik ilyen nemzet az Európai Unióban.

Fotó:
pixabay.com

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.