Menü

Egy pozitív szabályozás

Kérdés: mi az, amiben harmadikak vagyunk az Európai Unióban, és a dolog nem negatív? Segítünk, a megoldás az élelmiszer szabályozással kapcsolatos.

2014. február 18-án életbe lépett az a rendelkezés, miszerint hazánkban nem forgalmazhatóak olyan élelmiszerek, amelyek bizonyos értéknél nagyobb mértékben tartalmaznak transz-zsírsavat. Ez az érték pontosítva az összes zsírtartalom 100 grammjának 2 grammja. Azaz, ha két grammnál nagyobb mennyiségű transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, az adott élelmiszer nem hozható forgalomba.

Miért fontos ez? A transz-zsírsavat számos betegség kialakulásában bűnösnek tartják. Kutatások sora bizonyítja, a transz-zsírsavakban gazdag étrend többek között szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget okozhat. Szerepe lehet az elhízásban, és számos más egészségügyi problémában (például bizonyos rákos megbetegedések, fogamzási problémák, Alzheimer-kór) egyaránt, valamint emeli a „rossz” koleszterinszintet.

A transz-zsírsavakat az élelmiszeripar elsősorban állagjavításra, tartósságnövelésre, s ezzel természetesen költségcsökkentésre használja. A legveszélyesebb termékek: margarinok, tartósított pékáruk, csokoládék, szaloncukrok, kekszek, ropik, mélyhűtött pékáruk és pizzák, levesporok, leveskockák, pattogatott kukorica, salátaöntetek. Ezeknél a termékeknél különösen érdemes odafigyelni a címkékre és azokon hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett feliratokra vadászni. Azért is, mert a fent említett áruk között is egyre több a jó minőségű darab, amelyek aránya most minden bizonnyal még tovább fog majd javulni.

A transz-zsírsav mennyiséget több országban szabályozták, Magyarország ugyanakkor még csak a harmadik ilyen nemzet az Európai Unióban.

Fotó:
pixabay.com

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.