Iszunk, de mit?
- Dátum: 2014.02.27., 11:54
- ásványianyag-tartalom, ásványvíz, csapvíz, Folyadék, összetevők
Általánosan elterjedt nézet, hogy normál esetben napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A legjobb az, ha e mennyiség legnagyobb hányada víz. Na de milyen?
A napi bevitt folyadék több részből tevődik össze, a szükségletet szilárd tápanyagból is pótoljuk, de a mennyiség legalább felét, mintegy egy-másfél litert „hagyományos” úton meg kell innunk. Itt merül a fel a kérdés: mely folyadékok jelentik a legjobb választást?
Naná, hogy a ásványvizek, ezzel azonban még nem vagyunk kisegítve, hiszen manapság kismillió -féle, fajta típus található a piacon, egyszóval kétségbeejtően nagy a választék. Amúgy Magyarországon a legtöbb helyen nem kell idegenkedni a csapvíztől sem, ugyanakkor a boltokban kapható termékek előnye, hogy tudjuk, mit és milyen mennyiségben tartalmaznak. Az ásványvizeknél az értékes összetevők számos kombinációjából választhatunk.

Az első, amit megnézhetünk az ásványianyag-tartalom. A gyerekeknek alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet érdemes választani, 500 mg-osat, vagy annál is enyhébbet. Az 1000 mg/liter feletti értékkel rendelkező ásványvizeket egyébként mindennapos fogyasztásra felnőtteknek sem ajánlják, csak azoknak, akiknek valamilyen betegség, rendellenesség folytán épp erre van szükségük. Arra is oda lehet figyelni, hogy a termék lehetőleg ne tartalmazzon túl sok nátriumot, mondjuk a kálium és a magnézium rovására. Ajánlott a különböző termékek időnkénti váltogatása.
Manapság egyre többen választják a szénsavmentes vizeket buborékos társaik helyet, mondván utóbbi káros lehet az egészségre. Számos kutatás bizonyította ugyanakkor, hogy a kétfajta víz között nincs lényegi különbség. Mindkettő egészséges. Az eltérés csupán annyi, hogy a buborékosat, legyen természetes, vagy mesterségesen dúsított nem ajánlják bizonyos problémák (mondjuk reflux, vagy puffadás) esetén.
Fotó:
pixabay.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.