Iszunk, de mit?
- Dátum: 2014.02.27., 11:54
- ásványianyag-tartalom, ásványvíz, csapvíz, Folyadék, összetevők
Általánosan elterjedt nézet, hogy normál esetben napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A legjobb az, ha e mennyiség legnagyobb hányada víz. Na de milyen?
A napi bevitt folyadék több részből tevődik össze, a szükségletet szilárd tápanyagból is pótoljuk, de a mennyiség legalább felét, mintegy egy-másfél litert „hagyományos” úton meg kell innunk. Itt merül a fel a kérdés: mely folyadékok jelentik a legjobb választást?
Naná, hogy a ásványvizek, ezzel azonban még nem vagyunk kisegítve, hiszen manapság kismillió -féle, fajta típus található a piacon, egyszóval kétségbeejtően nagy a választék. Amúgy Magyarországon a legtöbb helyen nem kell idegenkedni a csapvíztől sem, ugyanakkor a boltokban kapható termékek előnye, hogy tudjuk, mit és milyen mennyiségben tartalmaznak. Az ásványvizeknél az értékes összetevők számos kombinációjából választhatunk.
Az első, amit megnézhetünk az ásványianyag-tartalom. A gyerekeknek alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet érdemes választani, 500 mg-osat, vagy annál is enyhébbet. Az 1000 mg/liter feletti értékkel rendelkező ásványvizeket egyébként mindennapos fogyasztásra felnőtteknek sem ajánlják, csak azoknak, akiknek valamilyen betegség, rendellenesség folytán épp erre van szükségük. Arra is oda lehet figyelni, hogy a termék lehetőleg ne tartalmazzon túl sok nátriumot, mondjuk a kálium és a magnézium rovására. Ajánlott a különböző termékek időnkénti váltogatása.
Manapság egyre többen választják a szénsavmentes vizeket buborékos társaik helyet, mondván utóbbi káros lehet az egészségre. Számos kutatás bizonyította ugyanakkor, hogy a kétfajta víz között nincs lényegi különbség. Mindkettő egészséges. Az eltérés csupán annyi, hogy a buborékosat, legyen természetes, vagy mesterségesen dúsított nem ajánlják bizonyos problémák (mondjuk reflux, vagy puffadás) esetén.
Fotó:
pixabay.com
Éttermi etikett – hogyan viselkedjünk a pincérrel, hogy mindenki jól érezze magát?
Az étterembe járás nemcsak az étkezésről szól, hanem egy társas helyzet is, ahol a viselkedésünk ugyanúgy hozzájárul az élményhez, mint az ételek minősége. Az éttermi etikett alapvető célja, hogy a vendég és a személyzet közötti kommunikáció gördülékeny, tiszteletteljes és hatékony legyen. Ennek egyik kulcseleme a pincérrel való kapcsolatunk.
Tanév végi kifáradás – egyre több diákon látszik a fáradtság
Ahogy a tanév a végéhez közeledik, egyre több iskola számol be arról, hogy a diákokon jól érzékelhető a kifáradás. A hosszú hónapok óta tartó tanulási terhelés, a dolgozatok, felelések, projektfeladatok és különböző számonkérések mostanra sokaknál koncentrációs nehézségekben, csökkenő motivációban és általános fáradtságban jelentkeznek.
Pedagógusnap – A tanítók és tanárok megbecsülésének ünnepe
A pedagógusnap minden évben különleges alkalom arra, hogy tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a jövő generációinak nevelésében és oktatásában vállalnak meghatározó szerepet. Magyarországon ez az ünnep hagyományosan június első vasárnapjához kapcsolódik, és az oktatási intézményekben, óvodáktól az egyetemekig, számos formában megemlékeznek róla.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
Otthonról dolgozni nem mindig álommunka - a négy fal között – az otthoni munkavégzés hátrányai
Az elmúlt években az otthoni munkavégzés, más néven home office, a modern munkaerőpiac egyik legmeghatározóbb jelenségévé vált. Bár ezek az előnyök valóban vonzóak, az otthoni munka számos olyan hátránnyal is jár, amelyek hosszabb távon negatívan befolyásolhatják a munkavállalók teljesítményét, egészségét és életminőségét.