Menü

Iszunk, de mit?

Általánosan elterjedt nézet, hogy normál esetben napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A legjobb az, ha e mennyiség legnagyobb hányada víz. Na de milyen?

A napi bevitt folyadék több részből tevődik össze, a szükségletet szilárd tápanyagból is pótoljuk, de a mennyiség legalább felét, mintegy egy-másfél litert „hagyományos” úton meg kell innunk. Itt merül a fel a kérdés: mely folyadékok jelentik a legjobb választást?

Naná, hogy a ásványvizek, ezzel azonban még nem vagyunk kisegítve, hiszen manapság kismillió -féle, fajta típus található a piacon, egyszóval kétségbeejtően nagy a választék. Amúgy Magyarországon a legtöbb helyen nem kell idegenkedni a csapvíztől sem, ugyanakkor a boltokban kapható termékek előnye, hogy tudjuk, mit és milyen mennyiségben tartalmaznak. Az ásványvizeknél az értékes összetevők számos kombinációjából választhatunk.

Az első, amit megnézhetünk az ásványianyag-tartalom. A gyerekeknek alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet érdemes választani, 500 mg-osat, vagy annál is enyhébbet. Az 1000 mg/liter feletti értékkel rendelkező ásványvizeket egyébként mindennapos fogyasztásra felnőtteknek sem ajánlják, csak azoknak, akiknek valamilyen betegség, rendellenesség folytán épp erre van szükségük. Arra is oda lehet figyelni, hogy a termék lehetőleg ne tartalmazzon túl sok nátriumot, mondjuk a kálium és a magnézium rovására. Ajánlott a különböző termékek időnkénti váltogatása.

Manapság egyre többen választják a szénsavmentes vizeket buborékos társaik helyet, mondván utóbbi káros lehet az egészségre. Számos kutatás bizonyította ugyanakkor, hogy a kétfajta víz között nincs lényegi különbség. Mindkettő egészséges. Az eltérés csupán annyi, hogy a buborékosat, legyen természetes, vagy mesterségesen dúsított nem ajánlják bizonyos problémák (mondjuk reflux, vagy puffadás) esetén.

Fotó:
pixabay.com

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.