Iszunk, de mit?
- Dátum: 2014.02.27., 11:54
- ásványianyag-tartalom, ásványvíz, csapvíz, Folyadék, összetevők
Általánosan elterjedt nézet, hogy normál esetben napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A legjobb az, ha e mennyiség legnagyobb hányada víz. Na de milyen?
A napi bevitt folyadék több részből tevődik össze, a szükségletet szilárd tápanyagból is pótoljuk, de a mennyiség legalább felét, mintegy egy-másfél litert „hagyományos” úton meg kell innunk. Itt merül a fel a kérdés: mely folyadékok jelentik a legjobb választást?
Naná, hogy a ásványvizek, ezzel azonban még nem vagyunk kisegítve, hiszen manapság kismillió -féle, fajta típus található a piacon, egyszóval kétségbeejtően nagy a választék. Amúgy Magyarországon a legtöbb helyen nem kell idegenkedni a csapvíztől sem, ugyanakkor a boltokban kapható termékek előnye, hogy tudjuk, mit és milyen mennyiségben tartalmaznak. Az ásványvizeknél az értékes összetevők számos kombinációjából választhatunk.

Az első, amit megnézhetünk az ásványianyag-tartalom. A gyerekeknek alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet érdemes választani, 500 mg-osat, vagy annál is enyhébbet. Az 1000 mg/liter feletti értékkel rendelkező ásványvizeket egyébként mindennapos fogyasztásra felnőtteknek sem ajánlják, csak azoknak, akiknek valamilyen betegség, rendellenesség folytán épp erre van szükségük. Arra is oda lehet figyelni, hogy a termék lehetőleg ne tartalmazzon túl sok nátriumot, mondjuk a kálium és a magnézium rovására. Ajánlott a különböző termékek időnkénti váltogatása.
Manapság egyre többen választják a szénsavmentes vizeket buborékos társaik helyet, mondván utóbbi káros lehet az egészségre. Számos kutatás bizonyította ugyanakkor, hogy a kétfajta víz között nincs lényegi különbség. Mindkettő egészséges. Az eltérés csupán annyi, hogy a buborékosat, legyen természetes, vagy mesterségesen dúsított nem ajánlják bizonyos problémák (mondjuk reflux, vagy puffadás) esetén.
Fotó:
pixabay.com
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.