Iszunk, de mit?
- Dátum: 2014.02.27., 11:54
- ásványianyag-tartalom, ásványvíz, csapvíz, Folyadék, összetevők
Általánosan elterjedt nézet, hogy normál esetben napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A legjobb az, ha e mennyiség legnagyobb hányada víz. Na de milyen?
A napi bevitt folyadék több részből tevődik össze, a szükségletet szilárd tápanyagból is pótoljuk, de a mennyiség legalább felét, mintegy egy-másfél litert „hagyományos” úton meg kell innunk. Itt merül a fel a kérdés: mely folyadékok jelentik a legjobb választást?
Naná, hogy a ásványvizek, ezzel azonban még nem vagyunk kisegítve, hiszen manapság kismillió -féle, fajta típus található a piacon, egyszóval kétségbeejtően nagy a választék. Amúgy Magyarországon a legtöbb helyen nem kell idegenkedni a csapvíztől sem, ugyanakkor a boltokban kapható termékek előnye, hogy tudjuk, mit és milyen mennyiségben tartalmaznak. Az ásványvizeknél az értékes összetevők számos kombinációjából választhatunk.

Az első, amit megnézhetünk az ásványianyag-tartalom. A gyerekeknek alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizet érdemes választani, 500 mg-osat, vagy annál is enyhébbet. Az 1000 mg/liter feletti értékkel rendelkező ásványvizeket egyébként mindennapos fogyasztásra felnőtteknek sem ajánlják, csak azoknak, akiknek valamilyen betegség, rendellenesség folytán épp erre van szükségük. Arra is oda lehet figyelni, hogy a termék lehetőleg ne tartalmazzon túl sok nátriumot, mondjuk a kálium és a magnézium rovására. Ajánlott a különböző termékek időnkénti váltogatása.
Manapság egyre többen választják a szénsavmentes vizeket buborékos társaik helyet, mondván utóbbi káros lehet az egészségre. Számos kutatás bizonyította ugyanakkor, hogy a kétfajta víz között nincs lényegi különbség. Mindkettő egészséges. Az eltérés csupán annyi, hogy a buborékosat, legyen természetes, vagy mesterségesen dúsított nem ajánlják bizonyos problémák (mondjuk reflux, vagy puffadás) esetén.
Fotó:
pixabay.com
Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség
A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.
Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban
A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.
Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette
A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.
A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben
A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.