Menü

Akik nem bírják kapcsolat nélkül

Saját környezetünkben is gyakran tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan emberek, akik egyik kapcsolatból esnek a másikba. Szinte soha sincsenek kapcsolaton kívül, külső szemmel ez bizony nehezen érhető, főleg ha valós érzelmeket keresünk a háttérben.

A kapcsolatfüggőség különböző formában és szinten megnyilvánulhat, de legfőbb jele, ha valaki retteg az egyedülléttől. Ennek sokféle oka lehet, például önbizalom hiány, vagy különböző önértékelési problémák. Gyakran olyanok ragaszkodnak rögeszmésen a „kapcsolatban levőséghez”, akik képtelenek megbirkózni saját félelmeikkel, és nem tudnak saját célokat felállítani.

A kapcsolatfüggő emberekre nemcsak az jellemző, hogy képtelenek egyedülállóként létezni, hanem az is, hogy amikor kapcsolatban vannak „szeretik” feladni önálló életüket. Vagyis a szabadidő eltöltését csak párban tudják elképzelni, feladják saját identitásukat, álmaikat, céljaikat. Többnyire egyébként felszínes kapcsolatokról van szó, főleg hogy egyikből sodródnak a másikba, ilyen körülmények között ugyanis nehéz lenne valós érzelmi kötődést kialakítani. A kötődés látszólag megvan, de ez általában az egyedülléttől való félelemből táplálkozik, ami így nem tud elmélyülni.

Persze vannak „enyhébb” esetei is a kapcsolatfüggőségnek. Arra is gyakran láthatunk példát, hogy valaki képtelen kilépni egy rossz kapcsolatból. Nem tud, nem akar egyedül létezni, ezért aztán nem dönt, hanem sodródik, és még jobban „bedarálódik” a személyisége.

Egy kicsit más formája a kapcsolatfüggőségnek, amikor valakit maga a „kapcsolatban levőség” boldogít, pontosabban az ehhez kapcsolódó illúziói. Ilyenkor tulajdonképpen a másik fél személye nem is olyan fontos, csak a „családi állapot” lényeges, vagyis, hogy elmondhassa, ő kapcsolatban van, nem egyedülálló.

Fotó:
pixabay.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.