Mikor és hogyan mossunk kezet?
Nemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet.
Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet.
Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi. A legjobb, ha az egyszerű orrfújást is mosás követi, de a számítógépezés után is érdemes tisztálkodni, hiszen a billentyűzet és az egér is sok kórokozót rejthet.

Ezzel megspórolhatnánk magunknak néhány megbetegedést, illetve csökkenthetjük az influenza, a nátha, valamint hasmenés, hányás kialakulásának kockázatát.
A kézmosásnál persze az sem mindegy, hogyan végezzük. Azt szokták mondani, hogy a helyes művelet legalább fél percig tart, de igazából az sem gond, ha valaki csak 20 vagy 15 másodpercig mossa a kezét, a lényeg, hogy minden fertőzésveszélyes érintés után megtegye azt. A kézmosásnál fontos, hogy folyó vízben (aminek a közhiedelemmel ellentétben nem muszáj forrónak lennie), szappannal történjen, utána pedig alaposan töröljük szárazra a testrészt. A gyakori kézmosást reklámozzuk, azonban túlzásba sem szabad vinni, ugyanis ezzel bőrünknek árthatunk.
Fotó:
pixabay.com
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?
Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll
A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.
Miért fontos a kismedencei terület egészsége?
A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.
Hasmasszázs, az emésztés érdekében
Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.