Menü

Mikor és hogyan mossunk kezet?

Nemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet.

Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet.

Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi. A legjobb, ha az egyszerű orrfújást is mosás követi, de a számítógépezés után is érdemes tisztálkodni, hiszen a billentyűzet és az egér is sok kórokozót rejthet.

Ezzel megspórolhatnánk magunknak néhány megbetegedést, illetve csökkenthetjük az influenza, a nátha, valamint hasmenés, hányás kialakulásának kockázatát.

A kézmosásnál persze az sem mindegy, hogyan végezzük. Azt szokták mondani, hogy a helyes művelet legalább fél percig tart, de igazából az sem gond, ha valaki csak 20 vagy 15 másodpercig mossa a kezét, a lényeg, hogy minden fertőzésveszélyes érintés után megtegye azt. A kézmosásnál fontos, hogy folyó vízben (aminek a közhiedelemmel ellentétben nem muszáj forrónak lennie), szappannal történjen, utána pedig alaposan töröljük szárazra a testrészt. A gyakori kézmosást reklámozzuk, azonban túlzásba sem szabad vinni, ugyanis ezzel bőrünknek árthatunk.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.