Menü

Derűlátást is jelenthet a nosztalgia

Gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy a múlt emlékei mindig megszépülnek, ezért különösen jó nosztalgiázni, ami pozitív érzéseket kelt bennünk. De vajon, amikor a múltbeli események után vágyódunk, akkor valójában menekülünk a jelen kihívásai elől?

Nos, vannak olyan típusú emberek, akik a múltban élnek, és ezer szállal kötődnek emlékeikhez, ami valóban nem mutat előre, és korlátozza a fejlődés lehetőségeit. Van, aki a jelen elvárásai és a jövő szorongásai elől hajlamos visszamenekülni a „megszépítetett” múltba, de korántsem ilyen egyértelmű és egyoldalú jelenségről van szó.

Az talán közhelyesnek is tűnhet, de mindenképpen igaz, hogy a múltból történő építkezés, és a múlt eseményinek emléke személyiségünk integritását szolgálja, ezért nem feltétlenül igaz, hogy a nosztalgia csupán menekülés a jelen kihívásai elől. A múlt utáni vágyódás, megnyugvást jelenthet a jelenben, amely csökkentve a stresszt jobb megküzdési technikák alkalmazását is ösztönözheti. Ráadásul pszichológiai kutatások szerint a nosztalgia pozitív hatással van a jövőképre is, és növeli az optimizmus mértékét.

Ez egy olyan pszichológiai folyamat, mely során a nosztalgikus emlékezés, nem más, mint a társas kötődés érzésének megerősítése, mely fokozza az önbecsülést. Vagyis a régi, szép emlékek felelevenítése hatással van önértékelésünkre, mely befolyásolja a jövővel kapcsolatos elvárásainkat, nézeteinket is. A szakemberek szerint a nosztalgia nemcsak a múlt eseményeinek pozitív átkeretezését jelenti, hanem egyúttal a jövővel kapcsolatos derűlátást is megalapozza. És e logika mentén tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a múlt eseményei iránti vágyakózás, akár még a jelen kihívásaival történő pszichés megküzdést is segítheti.

Fotó:
pixabay.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.