A cigitől nem leszünk boldogabbak
Sorra dőlnek meg a cigarettázással kapcsolatos hitek. A dohányosoknak egyre kevesebb mentsváruk marad, igaz, ez most még nem jelenti egyenes arányosan azt, hogy megnő a leszokási hajlandóság.
A dohányzás egészségügyileg káros hatásai mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a cigaretta függőséget okoz. Így, ha meg is van a hajlandóság, a szándék a leszokásra, egyáltalán nem biztos a siker. A dohányosokra jellemző, hogy különböző gondolatokkal, állításokkal igazolják cselekedetük pozitív mivoltát. Okokat gyártanak, próbálják különböző ideológiákkal alátámasztani azt, hogy miért nem tették még le a cigarettát. Például: a cigi jót tesz a stressz ellen, megnyugtat, segít koncentrálni, ellazulni. Kell a kávéhoz, vizsgához, állásinterjúhoz, munkához, kikapcsolódáshoz, bulizáshoz.
A legtöbben elismerik, hogy ez káros, de... Jön, a szokásos de, és a különböző mentsvárak, hogy napi egy-két-három szál, stb.
A legújabb kutatások azonban könnyedén lövik ki sorra ezeket a felfújt lufira emlékeztető mentsvárakat, ideológiákat. Nemrég bebizonyították, hogy a dohányzástól nem leszünk boldogabbak, legalábbis hosszú távon semmiképpen. Sőt, épp a leszokás az, ami csökkenti a szorongást és a depressziót, azaz a dolog épp ellenkező azzal, amit sokszor bemagyarázunk magunknak. A vizsgálatok eredményei szerint a hangulat, és ezzel az életminőség is javul a cigaretta elhagyásával.
A dohányzás fizikai hátrányai régóta ismertek: nagy szerepe van a rák, szív és érrendszeri megbetegedések, valamint számos más egészségügyi probléma előidézésében. A lelket érintő negatívumok ugyanakkor ezidáig kevésbé kerültek előtérbe. Ma még a dohányosok bőszen építik a teljes leszokás elleni mentsváraikat, azonban ha az új kutatási eredmények is tudatosulnak, beépülnek a köztudatba, akkor a cigarettázás elleni harc új korszakába léphet.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.