Menü

Tiszta levegőt!

Egészen addig nem gondolunk a levegő tisztaságának fontosságára, amíg az utcai benzingőzt már csak maszkkal bírjuk ki, vagy addig, amíg el nem olvassuk az ezzel kapcsolatos halálozási statisztikákat.

Előttünk van a kép, ahogyan a legfontosabb ázsiai iparterületek lakói, mondjuk Kínában, sűrű ködszerű szmogban, szájukon maszkkal sétálnak a járdákon. Sietnek, hiszen ki akar ilyen levegőn sokáig kint lenni. Persze ez nem csak fullasztó és kellemetlen, hanem rendkívül káros is. Nem csoda, hogy az Ázsiában élőknél a legmagasabb a szennyezett levegő áldozatainak száma.

Ez a mostani véglet, természetesen nem kell ahhoz szmogköd, hogy a levegő rossz és egészségkárosító legyen. A szennyezett levegő okozta halálesetek száma ijesztő méretet és növekedési pályát mutat.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO friss statisztikái szerint évente hétmillió ember esik áldozatul a rossz levegőnek. A légszennyezés hatalmas közegészségügyi kockázatot jelent, ráadásul a statisztika katasztrofális képet tár elénk. A legfrissebb jelentés szerint néhány év alatt megkétszereződött azok száma, akiknek halála erre az okra vezethető vissza. A növekedés hatalmas mértékéhez az is hozzátartozik, hogy újfajta módszerrel, szélesebb földrajzi területen vizsgálódtak és ma már többet tudnak bizonyos betegségek és a légszennyezettség összefüggéséről is. Ettől függetlenül a szám és az irány egyaránt rendkívül negatív.

Fontos megjegyezni, hogy a légszennyezettség nem csak a városban élőket érinti, hanem a vidékieket is, és rossz, káros levegőről nem csak az utcán beszélhetünk, hanem a lakáson belül is. Utóbbit elsősorban a korszerűtlen, hibás fűtési és főzési technológia okozza.

A szakemberek megoldást sürgetnek, hiszen a tendencia alapján egyre több ember érint a légszennyezettség, amely a légúti betegségek mellett számos súlyos végkimenetelű egészségügyi problémát okoz nap, mint nap.

Fotó:
pixabay.com

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.