Tiszta levegőt!
- Dátum: 2014.03.27., 19:26
- betegség, halál, Légszennyezettség, rossz levegő
Egészen addig nem gondolunk a levegő tisztaságának fontosságára, amíg az utcai benzingőzt már csak maszkkal bírjuk ki, vagy addig, amíg el nem olvassuk az ezzel kapcsolatos halálozási statisztikákat.
Előttünk van a kép, ahogyan a legfontosabb ázsiai iparterületek lakói, mondjuk Kínában, sűrű ködszerű szmogban, szájukon maszkkal sétálnak a járdákon. Sietnek, hiszen ki akar ilyen levegőn sokáig kint lenni. Persze ez nem csak fullasztó és kellemetlen, hanem rendkívül káros is. Nem csoda, hogy az Ázsiában élőknél a legmagasabb a szennyezett levegő áldozatainak száma.
Ez a mostani véglet, természetesen nem kell ahhoz szmogköd, hogy a levegő rossz és egészségkárosító legyen. A szennyezett levegő okozta halálesetek száma ijesztő méretet és növekedési pályát mutat.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO friss statisztikái szerint évente hétmillió ember esik áldozatul a rossz levegőnek. A légszennyezés hatalmas közegészségügyi kockázatot jelent, ráadásul a statisztika katasztrofális képet tár elénk. A legfrissebb jelentés szerint néhány év alatt megkétszereződött azok száma, akiknek halála erre az okra vezethető vissza. A növekedés hatalmas mértékéhez az is hozzátartozik, hogy újfajta módszerrel, szélesebb földrajzi területen vizsgálódtak és ma már többet tudnak bizonyos betegségek és a légszennyezettség összefüggéséről is. Ettől függetlenül a szám és az irány egyaránt rendkívül negatív.
Fontos megjegyezni, hogy a légszennyezettség nem csak a városban élőket érinti, hanem a vidékieket is, és rossz, káros levegőről nem csak az utcán beszélhetünk, hanem a lakáson belül is. Utóbbit elsősorban a korszerűtlen, hibás fűtési és főzési technológia okozza.
A szakemberek megoldást sürgetnek, hiszen a tendencia alapján egyre több ember érint a légszennyezettség, amely a légúti betegségek mellett számos súlyos végkimenetelű egészségügyi problémát okoz nap, mint nap.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?