Menü

Meditációval a komoly betegségek megelőzéséért

A rendszeres meditáció jótékony hatásairól régóta olvashatunk, főleg a mentális állapot egészségének megőrzésében van jelentős szerepe. Újabb vizsgálatok azonban arra is rámutattak, hogy a meditációnak akár komolyabb betegségek megelőzésében is jelentős szerepe lehet.

A rendszeres meditáció jobb koncentrációt és teljesítőképességet eredményez, ezen kívül pedig a stressz hatásokat is kiválóan kompenzálja, így mind fizikai mind mentális szinten jelentős pozitív hatással lehet szervezetünkre.

Amerikai kutatók pedig azt is kimutatták, hogy a meditáció akár még a génekre is hatással lehet, hosszú távon ugyanis megváltoztatja azok aktivitását. Ez az összefüggés persze csak valóban rendszeresen és hosszútávon meditáló embereknél mutatható ki. Az említett vizsgálatban rendszeresen meditáló embereket vontak be, akiknél- szemben a kontrollcsoporttal, bizonyos gének aktivitása molekuláris szinten csökkent.

Azt is megállapították, hogy főleg a gyulladásos folyamatokért felelős gének aktivitása csökkent, amely felvetette a meditáció szerepének, jelentőségének kérdését komolyabb betegségek megelőzésében.

Mivel a gyulladásos folyamatok számos súlyos betegség kialakulásáért felelősek, úgy, mint a rák illetve az Alzheimer-kór, az ezzel kapcsolatos gének működésének befolyásolása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha tehát a meditáció valóban hatással lehet az említett, pozitív változások elérésére szervezetünkben, akkor egészségmegőrző szerepe jóval jelentősebb, és összetettebb, mint azt eddig gondoltuk volna.

Fotó:
pixabay.com

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.