A perfektcionizmus betegség?
- Dátum: 2014.04.11., 19:43
- betegség, depresszió, egészségi állapot, maximalizmus, öngyilkosság
A perfektcionizmus olyan attitűd, melyben a tökéletességre való törekvés erőteljesen, gyakran szélsőségesen jelenik meg. Alapvetően nem egy betegség, de a szakemberek sokféle összefüggést feltártak a szélsőségesen maximalista gondolkodásmód és az egészségi állapot között.
Természetesen a perfektcionizmus mértékétől is függ, de ez a fajta attitűd növeli számos betegség, magatartászavar, és egyéb testi- lelki tünet kialakulásának kockázatát.
Például kimutatták, hogy a szülés utáni depresszióban szenvedők között magas a perfektcionista gondolkodásúak aránya. A szülést követően gyakran kialakulhat egy átmenetileg negatívabb kedélyállapot, a maximalista típusú emberek azonban egyébként is érzékenyebbek a depresszióra, mivel ők különösen hajlamosak kudarcként értékelni bármilyen mértékű kontrollvesztést.
A maximalizmus szélsőséges esetei bizony egyértelműen rugalmatlansággal és beszűküléssel is járnak, a viselkedés meghatározó elmévé válhat ilyenkor a rend, rendszeresség, struktúra iránti fokozott igény. Ez a fajta gondolkodásmód illetve viselkedés azonban a kényszerbetegségek kialakulásának legjobb „táptalaja”.
Kutatások azt is egyértelműen bizonyítják, hogy azokban a családokban, ahol magas fokú perfektcionizmus dominál, erőteljes a teljesítménykényszer, ott nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a gyerekeknél az anorexia. Általában ez úgy jelenik meg, hogy bár a gyerek átveszi ezt a magas fokú teljesítménykényszert, és látszólag meg is felel neki (tehát például jól teljesít az iskolában), de saját testével kapcsolatban is alkalmazza ezt a nagyon erőteljes hiba-fókuszú értékelést, amely így kóros testképzavar kialakulásához vezethet.
Sajnos arra is egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy a szélsőséges perfektcionizmus az öngyilkosságra is hajlamosít. Mivel ez a fajta gondolkodás főként a hibákra koncentrál és rendkívül kritikus a teljesítménnyel kapcsolatban, könnyen vezethet reményvesztettség érzéséhez és fokozott önbizalomhiányhoz is.
A „magasra tett mérce” alapvetően fejlődésre motivál, ezért a tökéletességre való törekvés pozitív ösztönzőként is hathat céljaink elérésében. Ugyanakkor a negatív fókuszú maximalizmus nagyon káros hatással lehet személyiségünkre, és fizikai állapotunkra is.
Fotó:
pixabay.com
Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság
A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.
Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája
„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?
Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál
Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.