Menü

Ne csak a testet, a lelket is!

Gyakran halljuk: betegségeink mögött valamilyen lelki eredetű dolog áll. Az állítást elsőre nehéz befogadni, de az igazság az, hogy ez az esetek jelentős részében pontosan így van.

A dolog persze nem új keletű, évszázadokkal ezelőtt, és a világ bizonyos pontjain ma is, nagyon is tisztában voltunk/vannak a fenti állítás igazságtartalmával. A nyugatinak nevezett orvoslás időközben másfelé kanyarodott, a fizikai, anyagi oldal került fókuszpontba, de mostanában ismét teret kap a lelki, pszichológiai háttér vizsgálata. Persze ehhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt, ugyanakkor a gondolkodásváltás nem egyszerű feladat.

A mai, legtöbb helyen gyakorolt protokoll pofonegyszerű: valaki beteg lesz, megkapja a megfelelő kezelést és/vagy gyógyszert, és a dolgok ezzel el is vannak rendezve. Még akkor is, ha az adott kezelés és/vagy gyógyszer történetesen nem is hatásos.

A helyes út ezzel szemben az, hogy a fizikai tünetekre koncentráló orvosok mellett megfelelően képezett pszichológusok, pszichiáterek is segítség a betegek gyógyulását. Erre egyébként hazánkban is egyre több akarat és hajlandóság van, persze a „bevált” rendszeren nem könnyű rövid idő alatt reformokat végrehajtani.

A lelki segítséget nem csak úgy kell elképzelni, hogy a pszichológus megpróbálja megkeresni az adott betegség esetleges mentális hátterét, hanem ez alatt felépülés utáni kezelést is értünk. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb betegnek, akár cukorbeteg, szívproblémákkal küszködő, vagy esetleg krónikus fejfájás gyötri, szüksége van arra, hogy a fizikai kezelés után lelki kezelésen is átessen. Sokukban ez az igény persze nem tudatosul, ugyanakkor, ha valaki segít feldolgozni a betegséget, vagy épp a gyógyulást (ezzel párhuzamosan mondjuk életmódbeli tanácsokat ad), az bizony nagyban megkönnyítheti a páciens jövőjét, vagy akár meg is akadályozhatja az újabb baj megtörténtét.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.