Menü

Béta-karotin – a nyári vitamin

Ha most elkezdünk gondoskodni a megfelelő mennyiségű béta-karotin beviteléről, akkor még megszerezhetjük a bőrünk számára kedvező belső védelmet a káros UV-sugárzással szemben. A napozás kedvelőinek, és a fehér bőrűeknek is egyaránt kedvez a béta-karotin, mivel csökkenti a leégés veszélyét, segíti az egyenletes barnulást, és fokozza a bőr védekező képességét szabadgyök-károsító hatása révén.

Napi 1-2 nagyobb sárgarépa elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk antioxidáns-hatású béta-karotinnal való feltöltődését. Hosszú távon azonban nem mindenki szeretne répát rágcsálni, noha kiválóan egészséges nassolnivaló (főleg, ha nem lereszelve, cukrozott formában fogyasztjuk).

Jó hír azonban, hogy sok béta-karotint tartalmaz a spenót, a rebarbara, a sütőtök, a kelkáposzta, az édes burgonya, a brokkoli, valamint kedvelt gyümölcseink, a sárga- és őszibarack, a sárgadinnye, és a mangó is. Aki a vitaminpótlás egyszerűbb formáját szeretné választani, nyugodtan fogyaszthat    béta-karotin kapszulát is, mivel ebben az esetben nem kell aggódnia a túlzott vitamin-bevitel miatt. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, és a szervezetünk éppen annyit alakít át belőle, amennyit hasznosítani is tud. Fontos azonban, hogy dohányzóknak a szedése nem ajánlott!

Körülbelül 1-2 hét, vagy egy hónap vitaminfogyasztással tudjuk megszerezni a bőrünk számára megfelelő védelmet, attól függően, hogy milyen összetételű vitamint választunk. A legtöbb gyógyszertárban kapható készítményben általában csak 4-8 mg béta-karotin található, de a nyár közeledtével talán felkészültebbek a patikák is. Bioboltokban, vagy webáruházakban találhatunk 15 mg-os vitaminokat is.

Ha olvasgatjuk az élelmiszerek összetételét vásárláskor, akkor a béta-karotin neve ismerős lehet számunkra: nemcsak a bőrünknek biztosít kedvezőbb színt, hanem az ételeinknek is. Ez azonban természetes színezék, így az élelmiszeripar kedvezőbb adalékanyagai közé tartozik.

Nem csupán annak ajánlott a megfelelő mennyiségű béta-karotin bevitele, aki éppen nyaralni készül, tekintve, hogy szervezetünk egyéb folyamataira is kedvező hatással van: erősíti az immunrendszert, és segít megelőzni a daganatos megbetegedéseket. Hozzájárul a koleszterin-szint helyreállításához, csökkenti a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Védi a szemünket is, számos szempanasz kezelésében segít. Elmondhatjuk tehát, hogy hatása szemmel látható! 

Fotó:
pixabay.com

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.