Menü

Béta-karotin – a nyári vitamin

Ha most elkezdünk gondoskodni a megfelelő mennyiségű béta-karotin beviteléről, akkor még megszerezhetjük a bőrünk számára kedvező belső védelmet a káros UV-sugárzással szemben. A napozás kedvelőinek, és a fehér bőrűeknek is egyaránt kedvez a béta-karotin, mivel csökkenti a leégés veszélyét, segíti az egyenletes barnulást, és fokozza a bőr védekező képességét szabadgyök-károsító hatása révén.

Napi 1-2 nagyobb sárgarépa elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk antioxidáns-hatású béta-karotinnal való feltöltődését. Hosszú távon azonban nem mindenki szeretne répát rágcsálni, noha kiválóan egészséges nassolnivaló (főleg, ha nem lereszelve, cukrozott formában fogyasztjuk).

Jó hír azonban, hogy sok béta-karotint tartalmaz a spenót, a rebarbara, a sütőtök, a kelkáposzta, az édes burgonya, a brokkoli, valamint kedvelt gyümölcseink, a sárga- és őszibarack, a sárgadinnye, és a mangó is. Aki a vitaminpótlás egyszerűbb formáját szeretné választani, nyugodtan fogyaszthat    béta-karotin kapszulát is, mivel ebben az esetben nem kell aggódnia a túlzott vitamin-bevitel miatt. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, és a szervezetünk éppen annyit alakít át belőle, amennyit hasznosítani is tud. Fontos azonban, hogy dohányzóknak a szedése nem ajánlott!

Körülbelül 1-2 hét, vagy egy hónap vitaminfogyasztással tudjuk megszerezni a bőrünk számára megfelelő védelmet, attól függően, hogy milyen összetételű vitamint választunk. A legtöbb gyógyszertárban kapható készítményben általában csak 4-8 mg béta-karotin található, de a nyár közeledtével talán felkészültebbek a patikák is. Bioboltokban, vagy webáruházakban találhatunk 15 mg-os vitaminokat is.

Ha olvasgatjuk az élelmiszerek összetételét vásárláskor, akkor a béta-karotin neve ismerős lehet számunkra: nemcsak a bőrünknek biztosít kedvezőbb színt, hanem az ételeinknek is. Ez azonban természetes színezék, így az élelmiszeripar kedvezőbb adalékanyagai közé tartozik.

Nem csupán annak ajánlott a megfelelő mennyiségű béta-karotin bevitele, aki éppen nyaralni készül, tekintve, hogy szervezetünk egyéb folyamataira is kedvező hatással van: erősíti az immunrendszert, és segít megelőzni a daganatos megbetegedéseket. Hozzájárul a koleszterin-szint helyreállításához, csökkenti a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Védi a szemünket is, számos szempanasz kezelésében segít. Elmondhatjuk tehát, hogy hatása szemmel látható! 

Fotó:
pixabay.com

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.