Ha egészséges kutyát szeretnénk, kerüljük a szaporítókat!
- Dátum: 2014.05.29., 12:21
- állat, chip, kiskutya, kutya, kutyatenyésztés, oltás, szaporítás, törzskönyv
Kutyavásárláskor a legtöbb ember nincs tudatában, kitől is vesz igazából kutyát: igazi tenyésztőtől, vagy szaporítótól? Aki pénzt kér a kiskutyákért, és esetleg még a kötelező oltásokat is beadatja neki, az már tenyésztőnek vallja magát. A vásárló pedig, ha nem jár megfelelően utána, hogy honnan szerzi be a család új kedvencét, akkor könnyen bérletet válthat az állatorvoshoz a következő években.

Na de honnan tudhatjuk, hogy megbízható-e a tenyésztő, vagy csak a haszonszerzés a célja? Összegyűjtöttük, hogy milyen szempontokra érdemes figyelni.
- Mindig járjunk utána, hogy milyen körülmények között tartják a kutyáikat! Gyanús, ha az eladó nyilvános helyen, parkolókban akarja nekünk átadni az állatot, és nem tudunk semmit a környezetéről, ami sokszor azért van, mert rettenetes állapotok között tartják őket. Állatvásárokban ritkán találkozhatunk megbízható tenyésztőkkel, és így szintén nem sokat tudhatunk meg a kutya hátteréről.
- Tévhit, hogy a törzskönyv valamiféle „luxus-hóbort”, ami csak plusz költséggel jár. Lelkiismeretes tenyésztőnél nem kérdés, hogy csak ezzel együtt ad el kutyakölyköt. Hiszen ez gyakorlatilag a kutya anyakönyvi kivonata. Hiányában egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy fajtatiszta felmenőktől származik. A dokumentum nem csupán a kiállítási, vagy munkavizsga eredmények feljegyzésére szolgál, hanem a szűrővizsgálatok leírására is…
- …merthogy a szűrővizsgálatok nagyon fontosak! A kutyafajta tipikus betegségeinek vizsgálatával elkerülhetjük, hogy egy életen szenvedni lássuk kedvencünket. Ezek a szűrések azonban nem olcsóak, így sajnos tényleg csak a lelkiismeretes tenyésztők végeztetik el azokat.
- Ismérvük, hogy megvizsgálják a következő szempontokat: csak jó idegrendszerű kutyákat pároztatnak, figyelnek azok összeillőségére, valamint küllemére. Nem pároztatnak túl fiatal kutyákat, hiszen sok betegség csak néhány év elteltével mutatkozik meg, és a szukáknak sem tesz jót a túl korai vemhesség.
- A jó tenyésztő megnézi, hogy kinek ad el kiskutyát, hiszen tudni szeretné, hogy az állat jó helyre kerül. Ezért megkérdez minket, hogy milyen célból szeretnénk kutyust, és hogyan szeretnénk tartani. Az átadáskor szerződést köt mindkét fél érdekében, és folyamatosan nyomon követi az állatok sorsát, valamint mindig lehet számítani a tanácsaira, tehát nem tűnik el az eladás után.
- Semmiképp sem adja oda 8 hetes kora előtt a kiskutyákat. Túl korai 6-7 hetes korában elszakítani a kicsiket! Megtanítja őket önállóan enni, méghozzá a fejlődésüket elősegítő, minőségi táplálékokat ad nekik.
- Nemcsak oltva, hanem féregtelenítve, chippelés után adja át a kölyköket.
Ezen szempontok hiányában sajnos valószínűsíthető, hogy szaporítóval van dolgunk, aki haszonszerzésből, vagy csak hobbiból, de sajnos tudatlanul pároztat kutyákat.
Igaz, hogy megfelelő helyről kutyát venni drága (bár a lelkiismeretes állattartás sem olcsó). Ha viszont nem kívánunk nagyobb összeget szánni a kutyavásárlásra, akkor fogadjunk örökbe! Ez ingyenes, és megmenthetünk vele egy állatot, aki éppen arra vár, hogy eljöjjön számára a szerető gazdi.
Fotó:
pixabay.com
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.