Menü

Ha egészséges kutyát szeretnénk, kerüljük a szaporítókat!

Kutyavásárláskor a legtöbb ember nincs tudatában, kitől is vesz igazából kutyát: igazi tenyésztőtől, vagy szaporítótól? Aki pénzt kér a kiskutyákért, és esetleg még a kötelező oltásokat is beadatja neki, az már tenyésztőnek vallja magát. A vásárló pedig, ha nem jár megfelelően utána, hogy honnan szerzi be a család új kedvencét, akkor könnyen bérletet válthat az állatorvoshoz a következő években.

Na de honnan tudhatjuk, hogy megbízható-e a tenyésztő, vagy csak a haszonszerzés a célja? Összegyűjtöttük, hogy milyen szempontokra érdemes figyelni.

  1. Mindig járjunk utána, hogy milyen körülmények között tartják a kutyáikat! Gyanús, ha az eladó nyilvános helyen, parkolókban akarja nekünk átadni az állatot, és nem tudunk semmit a környezetéről, ami sokszor azért van, mert rettenetes állapotok között tartják őket. Állatvásárokban ritkán találkozhatunk megbízható tenyésztőkkel, és így szintén nem sokat tudhatunk meg a kutya hátteréről.
  2. Tévhit, hogy a törzskönyv valamiféle „luxus-hóbort”, ami csak plusz költséggel jár. Lelkiismeretes tenyésztőnél nem kérdés, hogy csak ezzel együtt ad el kutyakölyköt. Hiszen ez gyakorlatilag a kutya anyakönyvi kivonata. Hiányában egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy fajtatiszta felmenőktől származik. A dokumentum nem csupán a kiállítási, vagy munkavizsga eredmények feljegyzésére szolgál, hanem a szűrővizsgálatok leírására is…
  3. …merthogy a szűrővizsgálatok nagyon fontosak! A kutyafajta tipikus betegségeinek vizsgálatával elkerülhetjük, hogy egy életen szenvedni lássuk kedvencünket. Ezek a szűrések azonban nem olcsóak, így sajnos tényleg csak a lelkiismeretes tenyésztők végeztetik el azokat.
  4. Ismérvük, hogy megvizsgálják a következő szempontokat: csak jó idegrendszerű kutyákat pároztatnak, figyelnek azok összeillőségére, valamint küllemére. Nem pároztatnak túl fiatal kutyákat, hiszen sok betegség csak néhány év elteltével mutatkozik meg, és a szukáknak sem tesz jót a túl korai vemhesség.  
  5. A jó tenyésztő megnézi, hogy kinek ad el kiskutyát, hiszen tudni szeretné, hogy az állat jó helyre kerül. Ezért megkérdez minket, hogy milyen célból szeretnénk kutyust, és hogyan szeretnénk tartani. Az átadáskor szerződést köt mindkét fél érdekében, és folyamatosan nyomon követi az állatok sorsát, valamint mindig lehet számítani a tanácsaira, tehát nem tűnik el az eladás után.
  6. Semmiképp sem adja oda 8 hetes kora előtt a kiskutyákat. Túl korai 6-7 hetes korában elszakítani a kicsiket! Megtanítja őket önállóan enni, méghozzá a fejlődésüket elősegítő, minőségi táplálékokat ad nekik.
  7. Nemcsak oltva, hanem féregtelenítve, chippelés után adja át a kölyköket. 

Ezen szempontok hiányában sajnos valószínűsíthető, hogy szaporítóval van dolgunk, aki haszonszerzésből, vagy csak hobbiból, de sajnos tudatlanul pároztat kutyákat.

Igaz, hogy megfelelő helyről kutyát venni drága (bár a lelkiismeretes állattartás sem olcsó). Ha viszont nem kívánunk nagyobb összeget szánni a kutyavásárlásra, akkor fogadjunk örökbe! Ez ingyenes, és megmenthetünk vele egy állatot, aki éppen arra vár, hogy eljöjjön számára a szerető gazdi. 

Fotó:
pixabay.com

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?