Nem jó, ha passzoljuk az alvást
A végzős középiskolásoknak és a felsőoktatásban résztvevőknek igencsak aktív az év ezen időszaka. A tanulásra mindenkinek más módszere van, egy tanácsot viszont érdemes megfogadni: aludni kell!
A legtöbb diák nem tartja a fokozatosság elvét, így az amúgy is rengeteg tanulnivaló a vizsgaidőszakra iszonyatos méretű, beépítésre váró tudásbázisra duzzad. Ugye, sok mindenkinek ismerős ez...
A legtöbben speciális módszereket fejlesztenek ki a tananyag viszonylag rövid idő alatti agyba lapátolására. A különböző serkentő szerek használata mellett emiatt nagyon sokan a hajrában az olyan feleslegesnek hitt dolgokat is kihagyják, mint az alvás. Ez pedig komoly hiba.
Kutatások bizonyítják, hogy a tanulás utáni alvás segít a dolgok minél hatékonyabb memorizálásában, azaz a virrasztással épp ellenkező hatást érünk el, mint amit szeretnénk.
Ezt persze már korábban is tudták, az újdonság az, hogy most megállapították: alvás közben az agyban olyan fiziológiai változások mennek végbe, amelyek segítik a hosszú távú memóriát. Az idegsejtek információbegyűjtő és továbbító képessége megnő. Legalábbis az állatkísérletek erre engedtek következtetni, gyanús, hogy nincs ez másként az embernél sem.
Azaz a legjobbat akkor teszünk elménkkel, ha tanulás után és még a vizsga előtt hagyjuk pihenni. A dolog persze csak abban az esetben működik, ha valóban megtanuljuk az anyagot, mert különben nincs az az alvás, ami segítene.
Nem mellesleg a serkentőszerek (kávé, energiaitalok) túlzásba vitt használata mellett a kialvatlanság később komoly egészségügyi károkat okozhat szervezetünkben.
Fotó:
pixabay.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.