Nem jó, ha passzoljuk az alvást
A végzős középiskolásoknak és a felsőoktatásban résztvevőknek igencsak aktív az év ezen időszaka. A tanulásra mindenkinek más módszere van, egy tanácsot viszont érdemes megfogadni: aludni kell!
A legtöbb diák nem tartja a fokozatosság elvét, így az amúgy is rengeteg tanulnivaló a vizsgaidőszakra iszonyatos méretű, beépítésre váró tudásbázisra duzzad. Ugye, sok mindenkinek ismerős ez...
A legtöbben speciális módszereket fejlesztenek ki a tananyag viszonylag rövid idő alatti agyba lapátolására. A különböző serkentő szerek használata mellett emiatt nagyon sokan a hajrában az olyan feleslegesnek hitt dolgokat is kihagyják, mint az alvás. Ez pedig komoly hiba.
Kutatások bizonyítják, hogy a tanulás utáni alvás segít a dolgok minél hatékonyabb memorizálásában, azaz a virrasztással épp ellenkező hatást érünk el, mint amit szeretnénk.
Ezt persze már korábban is tudták, az újdonság az, hogy most megállapították: alvás közben az agyban olyan fiziológiai változások mennek végbe, amelyek segítik a hosszú távú memóriát. Az idegsejtek információbegyűjtő és továbbító képessége megnő. Legalábbis az állatkísérletek erre engedtek következtetni, gyanús, hogy nincs ez másként az embernél sem.
Azaz a legjobbat akkor teszünk elménkkel, ha tanulás után és még a vizsga előtt hagyjuk pihenni. A dolog persze csak abban az esetben működik, ha valóban megtanuljuk az anyagot, mert különben nincs az az alvás, ami segítene.
Nem mellesleg a serkentőszerek (kávé, energiaitalok) túlzásba vitt használata mellett a kialvatlanság később komoly egészségügyi károkat okozhat szervezetünkben.
Fotó:
pixabay.com
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.