Nem jó, ha passzoljuk az alvást
A végzős középiskolásoknak és a felsőoktatásban résztvevőknek igencsak aktív az év ezen időszaka. A tanulásra mindenkinek más módszere van, egy tanácsot viszont érdemes megfogadni: aludni kell!
A legtöbb diák nem tartja a fokozatosság elvét, így az amúgy is rengeteg tanulnivaló a vizsgaidőszakra iszonyatos méretű, beépítésre váró tudásbázisra duzzad. Ugye, sok mindenkinek ismerős ez...
A legtöbben speciális módszereket fejlesztenek ki a tananyag viszonylag rövid idő alatti agyba lapátolására. A különböző serkentő szerek használata mellett emiatt nagyon sokan a hajrában az olyan feleslegesnek hitt dolgokat is kihagyják, mint az alvás. Ez pedig komoly hiba.
Kutatások bizonyítják, hogy a tanulás utáni alvás segít a dolgok minél hatékonyabb memorizálásában, azaz a virrasztással épp ellenkező hatást érünk el, mint amit szeretnénk.
Ezt persze már korábban is tudták, az újdonság az, hogy most megállapították: alvás közben az agyban olyan fiziológiai változások mennek végbe, amelyek segítik a hosszú távú memóriát. Az idegsejtek információbegyűjtő és továbbító képessége megnő. Legalábbis az állatkísérletek erre engedtek következtetni, gyanús, hogy nincs ez másként az embernél sem.
Azaz a legjobbat akkor teszünk elménkkel, ha tanulás után és még a vizsga előtt hagyjuk pihenni. A dolog persze csak abban az esetben működik, ha valóban megtanuljuk az anyagot, mert különben nincs az az alvás, ami segítene.
Nem mellesleg a serkentőszerek (kávé, energiaitalok) túlzásba vitt használata mellett a kialvatlanság később komoly egészségügyi károkat okozhat szervezetünkben.
Fotó:
pixabay.com
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.
Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat
Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.