Mi tegyünk a túlsavasodás ellen?
- Dátum: 2014.06.24., 22:20
- egészség, lúgos, savas, Savasodás, táplálkozás
Időről időre felmerülő téma az emberi szervezet savasságának kérdése. A problémán lehet javítani, de több szakember szerint is ez sokszor csak tüneti kezelés.
Számos olyan praktika van, amellyel segíthetünk szervezetünk túlsavasodásán. Hogy ez mint jelent? PH értéket, azaz akkor számítunk savasnak, ha a vizeletben mért pH 7-es érték alatt van. Sokan ennek, azaz a savasodásnak tulajdonítanak számos egészségügyi problémát.
Ha felborul a sav-bázis egyensúly, azt legegyszerűbb táplálkozással helyrehozni, ami alapvetően helyes, egészséges táplálkozást jelent. Zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű pékárukat, kevés telített zsírsavat, stb... Ezek mellett számos „csodaszer” is rendelkezésre áll, meg ott a szódabikarbóna is, ugyanakkor ezek általában csak tüneti kezelést jelentenek.
Sokkal fontosabb, hogy odafigyeljünk magunkra, nemcsak a táplálkozásra, hanem az élet más területein is. Kisebb a savasodás veszélye, ha nem dohányzunk, kevesebb kávét iszunk, többet vagyunk friss levegőn, és rendszeresen sportolunk. Nem mindegy ugyanis, hogy felborult sav-bázis egyensúlyú ember milyen életkörülmények között tengeti napjait. Mennyit dolgozik, mennyire rohan, mennyire stresszes, mennyire figyel oda önmagára?
Amíg ezekkel a dolgokkal nem vagyunk tisztában, ehetünk akármennyi zöldséget, vagy teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, csak a felszínt karcolgatjuk, tünetet próbálunk enyhíteni és azt sem mindig sikeresen.
A savasodás inkább tünet, mint ok, és mint ilyen, a hátterét érdemes vizsgálni.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?