Van-e neme a függőségeknek?
- Dátum: 2014.07.01., 11:46
- alkohol, alkoholizmus, függőség, kémiai függőségek, nemek, szenvedélybetegség
Arra vonatkozóan, hogy a különböző szenvedélybetegségek a férfiak vagy a nők esetében fordulnak elő többször, viszonylag sokat tudunk, ám az már kevésbé ismert és kutatott terület, hogy milyen specifikumai vannak a függőségeknek a két nem esetében.
Vagyis a női, illetve a férfi függőségek hátterében meghúzódó okok és magyarázatok már nem annyira köztudottak, mint például az a tény, hogy a kémiai függőségek gyakorisága a férfiak esetén sokszorosa nőkének.
A kulturális, társadalmi magyarázatokon kívül számos oldalról közelítik meg a kérdést, az orvostudomány a gyermekpszichológia szemszögéből is vizsgálja a függőségek nemek szerinti sajátosságait, tendenciáit. A kémiai függőségek nagyobb gyakorisága a férfiaknál, például magyarázható azzal, hogy a társadalom velük szemben elnézőbb, mint a nők esetében. Egyébként mind ez nem azt jelenti, hogy a nők kevésbé hajlamosak a különböző függőségekre, hanem hogy nemi eltérés mutatkozik például a motiváció szempontjából. Míg a férfiak a függőségeikben leginkább szabadságvágyukat élik meg, elégítik ki, addig a nők esetében többnyire valamilyen szenvedés, frusztráció csökkentése áll a szenvedélybetegség hátterében.
Az is megfigyelhető, hogy míg a férfiakra inkább a kémiai függőségek jellemzőek, addig a nők estében a különböző viselkedéses addikciók (például: vásárlási kényszer) a gyakoribbak.
Az is kimutatható jellegzetesség, hogy például az alkohol mást jelent a férfiak, és mást a nők számára, ezért aztán sokszor más okból is fogyasztják, és más „motivációból” válnak függővé tőle. Ez esetben az látszik, hogy míg az alkohol a férfiak számára a szabadságot jelképezi, addig a nők esetében sokszor az áldozattá válás jelképe, őket sokszor egy alkoholista zsarnokkal való azonosulás sodorja a függőségbe.
Bár a szenvedélybetegségek gyakorisága és megjelenési formái a két nemnél változó tendenciát mutatnak, mégis fontos terület a függőségek nemi sajátosságainak megismerése, mivel az eltérő motiváció eltérő preventatív és eltérő gyógykezelési akciót igényel az orvostudomány és a társadalom részéről.
Fotó:
pixabay.com
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.