Menü

Van-e neme a függőségeknek?

Arra vonatkozóan, hogy a különböző szenvedélybetegségek a férfiak vagy a nők esetében fordulnak elő többször, viszonylag sokat tudunk, ám az már kevésbé ismert és kutatott terület, hogy milyen specifikumai vannak a függőségeknek a két nem esetében.

Vagyis a női, illetve a férfi függőségek hátterében meghúzódó okok és magyarázatok már nem annyira köztudottak, mint például az a tény, hogy a kémiai függőségek gyakorisága a férfiak esetén sokszorosa nőkének.

A kulturális, társadalmi magyarázatokon kívül számos oldalról közelítik meg a kérdést, az orvostudomány a gyermekpszichológia szemszögéből is vizsgálja a függőségek nemek szerinti sajátosságait, tendenciáit. A kémiai függőségek nagyobb gyakorisága a férfiaknál, például magyarázható azzal, hogy a társadalom velük szemben elnézőbb, mint a nők esetében. Egyébként mind ez nem azt jelenti, hogy a nők kevésbé hajlamosak a különböző függőségekre, hanem hogy nemi eltérés mutatkozik például a motiváció szempontjából. Míg a férfiak a függőségeikben leginkább szabadságvágyukat élik meg, elégítik ki, addig a nők esetében többnyire valamilyen szenvedés, frusztráció csökkentése áll a szenvedélybetegség hátterében.

Az is megfigyelhető, hogy míg a férfiakra inkább a kémiai függőségek jellemzőek, addig a nők estében a különböző viselkedéses addikciók (például: vásárlási kényszer) a gyakoribbak.

Az is kimutatható jellegzetesség, hogy például az alkohol mást jelent a férfiak, és mást a nők számára, ezért aztán sokszor más okból is fogyasztják, és más „motivációból” válnak függővé tőle. Ez esetben az látszik, hogy míg az alkohol a férfiak számára a szabadságot jelképezi, addig a nők esetében sokszor az áldozattá válás jelképe, őket sokszor egy alkoholista zsarnokkal való azonosulás sodorja a függőségbe.

Bár a szenvedélybetegségek gyakorisága és megjelenési formái a két nemnél változó tendenciát mutatnak, mégis fontos terület a függőségek nemi sajátosságainak megismerése, mivel az eltérő motiváció eltérő preventatív és eltérő gyógykezelési akciót igényel az orvostudomány és a társadalom részéről.

Fotó:
pixabay.com

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.