Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

Mire figyeljenek a cukorbetegek karácsonykor?

Mit tehet, aki betegség miatt nem fogyaszthat kedvére az ünnepi ínycsiklandó falatokból, édességekből?

Lúgosító ételek nyomában

Ha lúgosítani szeretnél, tudnod kell, hogy mely ételek váltanak ki lúgosító hatást a szervezetedben. Az alap elmélet az, hogy bármilyen ételt ehetsz, azonban néhány étel lúgosabb, mint a többi.

Ínycsiklandozó diétás lasagne

Lasagnét mindenki ismeri . Szénhidrátban dúskáló tésztalapok között a darált hús és a sok sajt dobja fel az ízélményeket. Na meg a zsírbevitelünket. Igen, igen… a diétázók fájó szívvel könyvelhetik el, amíg a kalóriák meg vannak számlálva, addig bizony a lasagne sem fog az asztalra kerülni!

Népszerű adventi édességünk a grillázs

A karácsonyi vásárokban a forralt bor és a pirított mandula a sláger, de a gesztenye is elengedhetetlen finomság. A sült gesztenye zamatáról és a téli lélekmelengető italokról, az adventi konyhai aromaterápiáról nemrég írtunk oldalunkon, most a karácsonyi hangulat másik kedvencét említjük meg, a grillázst.

Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között?

Az étrend-kiegészítők jótékony hatásúak az emberi szervezetre, azonban e termékeknek nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás. Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között? Melyiket válasszuk?