Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?