Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.