Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.