Még mindig nem eszünk elég halat
- Dátum: 2014.09.03., 21:17
- Balaton, egészség, Hal, halászat, halétel, halfogyasztás, táplálkozás
Magyarországon az átlagos évi halfogyasztás messze az európai átlag alatt van. Öt kiló halat sem eszünk személyenként egy esztendő alatt, aminek okait régóta igyekeznek megfejteni.
Magyarországon körülbelül négy, négy és fél kiló halat fogyasztunk el átlagosan személyenként egy év alatt, ami európai viszonylatban nagyon kevésnek számít.
Az okok sokrétűek. Egyrészt nyilvánvalóan történelmi háttere van ennek a magatartásnak, ugyanis korábban hazánkban is jóval népszerűbb volt a halfogyasztás. A 20. század második felében a termelékenység, és az ezzel összefüggő egyszerűség miatt a hal helyett központilag a sertés és a baromfi húst részesítették előnyben, s eközben a halászat is szépen lassan leépült. A hal lekerült az asztalokról, legalábbis, ami a mindennapi (rendszeres heti) fogyasztást illeti és ünnepi étekké vált. A legtöbben elsősorban (és sokszor csak) karácsonykor készítenek halételeket.
Sokan mondják: a halat meg kell szeretni, ami kulturális dolog. Ha valaki gyerekként nem ismerkedett meg az ízével, állagával, formájával, illatával, az az esetek többségében később jóval nehezebben kedveli meg a halból készült ételeket.
Pedig a hal nálunk is egyre népszerűbb, könnyű, tápláló étel, amelyet ráadásul az egészséges táplálkozás is kiemel.
Sajnos azonban nem mindig tudunk könnyen hozzájutni, ami szintén visszavetheti a fogyasztást. A folyókban megcsappant a halak száma, a Balaton halászata pedig már évek óta tartó vita tárgya. Jelenleg nincs is halászat legnagyobb tavunkon, ami a nyári idegenforgalmi szezonban súlyos hiányt okozott az egyébként igencsak keresett és kedvelt fajokat tekintve.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?