Menü

Még mindig nem eszünk elég halat

Magyarországon az átlagos évi halfogyasztás messze az európai átlag alatt van. Öt kiló halat sem eszünk személyenként egy esztendő alatt, aminek okait régóta igyekeznek megfejteni.

Magyarországon körülbelül négy, négy és fél kiló halat fogyasztunk el átlagosan személyenként egy év alatt, ami európai viszonylatban nagyon kevésnek számít.

Az okok sokrétűek. Egyrészt nyilvánvalóan történelmi háttere van ennek a magatartásnak, ugyanis korábban hazánkban is jóval népszerűbb volt a halfogyasztás. A 20. század második felében  a termelékenység, és az ezzel összefüggő egyszerűség miatt a hal helyett központilag a sertés és a baromfi húst részesítették előnyben, s eközben a halászat is szépen lassan leépült. A hal lekerült az asztalokról, legalábbis, ami a mindennapi (rendszeres heti) fogyasztást illeti és ünnepi étekké vált. A legtöbben elsősorban (és sokszor csak) karácsonykor készítenek halételeket.

Sokan mondják: a halat meg kell szeretni, ami kulturális dolog. Ha valaki gyerekként nem ismerkedett meg az ízével, állagával, formájával, illatával, az az esetek többségében később jóval nehezebben kedveli meg a halból készült ételeket.

Pedig a hal nálunk is egyre népszerűbb, könnyű, tápláló étel, amelyet ráadásul az egészséges táplálkozás is kiemel.

Sajnos azonban nem mindig tudunk könnyen hozzájutni, ami szintén visszavetheti a fogyasztást. A folyókban megcsappant a halak száma, a Balaton halászata pedig már évek óta tartó vita tárgya. Jelenleg nincs is halászat legnagyobb tavunkon, ami a nyári idegenforgalmi szezonban súlyos hiányt okozott az egyébként igencsak keresett és kedvelt fajokat tekintve.

Fotó:
pixabay.com

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.