Több mint sport: önvédelem
Önmagunk és családunk védelme nem csak arról szól, hogy megtanulunk fizikailag védekezni, ütni, vagy rúgni. Ennél sokkal teljesebb és összetettebb a dolog, ami nagyon hasznos lehet.
A különböző küzdősportok űzői általában nincsenek gondban azzal, hogy megvédjék magukat, ha szükséges. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az utca, a busz, a villamos, vagy bármely lehetséges támadási helyszín nem sportpálya. Ott teljesen más szabályok uralkodnak (vagy nem uralkodnak) és ezért speciális felkészültséget igényel. Ez lenne az önvédelem, amelyet több sportág elemeiből gyúrtak össze és számos helyen oktatnak.
Az önvédelemről tudni kell, hogy elsősorban nem a verekedésről szól, hanem arról, hogy váljunk felkészültekké és kellően körültekintővé. A védekezés ugyanis mindig a megelőzéssel kezdődik. Ha odafigyelünk, és megropóbáljuk időben elhárítani a veszélyt, kisebb a kockázata a konfliktusnak és az abból potenciálisan kialakuló bajnak, sérülésnek.
Persze azt is meg kell tanulni, hogy mi van akkor, ha elkerülhetetlen az összetűzés. Az önvédelem során hasznos fogásokat, mozdulatokat oktatnak, amelyeket addig érdemes gyakorolni, amíg kellően be nem rögzülnek. Egyszerű, könnyen elsajátítható mozdulatokról van szó, az oktatás különböző támadási szituációkra igyekszik felkészíteni. Magyarul: megtanítja azt, hogy adott típusú támadásnál, hogyan cselekedjünk.
A mozgásformában az a jó, hogy nagyon gyakorlatias, ugyanakkor ne feledjük el, igazi sportról van szó, azaz növeli az állóképességet, a fizikai erőt, miközben kikapcsol és ezek útján segít egészségesebben élni.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.