Nemcsak fizikai agresszió létezik
- Dátum: 2014.10.07., 20:11
- agresszió, agresszivitás, áldozat, alulpozícionálás, bántalmazás, bullying, erőszak, érzelmi zsarolás, fizikai agresszió, konfliktuskezelés, közvetett agresszió, manipuláció, önbizalomhiány, pszichológia, személyiség, támogató környezet, társas agresszió, terror, verbális agresszió
Sokan ha bántalmazó kapcsolatokról, családokról, környezetről beszélnek, akkor egyértelműen a fizikai agresszióra gondolnak. De legtöbben nem is tudják, hogy nem csak a fizikai erőszak, vagy brutalitás tartozik ebbe a fogalomkörbe. Lehet úgy bánni a szavakkal és az érzelmekkel, hogy az bizony már agressziót jelent. Más néven társas agressziónak hívják.
Erről beszélni kell, mert nagyon kevesen vannak tisztában a bántalmazás, megfélemlítés fogalmával, és annak fontosságával. Természetesen maga a bántalmazó sem ismeri fel önmagával szemben a problémát, főként akkor, ha a fizikai agresszió tekintetében még megfékezi magát, és „csupáncsak” egyéb eszközöket alkalmaz. Az elszenvedő pedig nem érti a helyzet súlyosságát – hiszen nem csattan pofon. „Egy ujjal sem értem hozzá soha!” – állítja a bántalmazó fél, és mindez igaz. Fizikai bántalmazás nem lépett fel, de sok esetben annál nagyobb tárházát vonultatják fel a pszichológiai terrornak. Alapvető a bántalmazott fél alulpozícionálása, önbizalmának csökkentése, hibáztatása. Természetesen a bántalmazó úgy állítja be, hogy ő szinte csak egy kötelességet, valamiféle nemes célt szolgál azzal, hogy szólt valamiért, és egyébként is, az adott szituációt „másképp nem lehet elviselni”. Az agresszív fél állítja, hogy a helyzet azért alakult ki, mert a másik rendszeresen kihozza őt a sodrából, a viselkedése tűrhetetlen. És általában meg van győződve az igazáról.
Az erőszakos formával kíván a másik fölé kerekedni, és valamiféle hatalmat, uralmat, tiszteletet kivívni, vagy az akaratát keresztülvinni. Ennek oka lehet valamilyen gyermekkori sérülés, önbizalomhiány, valamint a konfliktuskezelési módszerek hiányossága.
A bántalmazási fogalomkört angolul bullyingnak hívják. Ez a szó sok mindent takar: megfélemlítést, zsarolást, manipulációt, egyéb erőszakos cselekedeteket. Jellemzően az erőszaktevő öncélúan próbálja befolyásolni, vagy alkalmaz behatást „áldozatán” – merthogy szintén nem csak a fizikai erőszaknak vannak áldozatai. Az erőszakot elszenvedőt pedig személyiségének változása jellemzi: kívülről néha csak az látszik, hogy megváltozik, visszahúzódóbb lesz minden tekintetben. Önbizalma, kedve csökken, amit sokszor próbál nem mutatni. Személyiségét átformálja a kialakult szituáció, vagy maga az erőszakos fél, akár nyílt, akár manipulatív módszerekkel.
Manapság már sok szervezet foglalkozik az erőszakot átélt emberek felkarolásával. Jó tudni, hogy őket nem csak akkor lehet és érdemes felkeresni, ha valaki fizikai erőszak áldozata, hanem akkor is, ha úgy sejti, érzelmileg zsaroló, vagy verbálisan agresszív környezetben él. Sokan azért nem mernek segítséget kérni, mert úgy érzik, „nem jogosultak” rá: hiszen másokat üt-ver a férjük, rájuk borítja az asztalt a főnökük – ehhez képest az ő történetük semmis. A szakértők azonban minden történetet egyedileg kezelnek, és nincs szükség azok összehasonlítására. Minden életszituáció más, de minden embernek joga van ahhoz, hogy támogató környezet vegye körül agresszivitás helyett.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.