Menü

Nemcsak fizikai agresszió létezik

Sokan ha bántalmazó kapcsolatokról, családokról, környezetről beszélnek, akkor egyértelműen a fizikai agresszióra gondolnak. De legtöbben nem is tudják, hogy nem csak a fizikai erőszak, vagy brutalitás tartozik ebbe a fogalomkörbe. Lehet úgy bánni a szavakkal és az érzelmekkel, hogy az bizony már agressziót jelent. Más néven társas agressziónak hívják.

Erről beszélni kell, mert nagyon kevesen vannak tisztában a bántalmazás, megfélemlítés fogalmával, és annak fontosságával. Természetesen maga a bántalmazó sem ismeri fel önmagával szemben a problémát, főként akkor, ha a fizikai agresszió tekintetében még megfékezi magát, és „csupáncsak” egyéb eszközöket alkalmaz. Az elszenvedő pedig nem érti a helyzet súlyosságát – hiszen nem csattan pofon. „Egy ujjal sem értem hozzá soha!” – állítja a bántalmazó fél, és mindez igaz. Fizikai bántalmazás nem lépett fel, de sok esetben annál nagyobb tárházát vonultatják fel a pszichológiai terrornak. Alapvető a bántalmazott fél alulpozícionálása, önbizalmának csökkentése, hibáztatása. Természetesen a bántalmazó úgy állítja be, hogy ő szinte csak egy kötelességet, valamiféle nemes célt szolgál azzal, hogy szólt valamiért, és egyébként is, az adott szituációt „másképp nem lehet elviselni”. Az agresszív fél állítja, hogy a helyzet azért alakult ki, mert a másik rendszeresen kihozza őt a sodrából, a viselkedése tűrhetetlen. És általában meg van győződve az igazáról.

Az erőszakos formával kíván a másik fölé kerekedni, és valamiféle hatalmat, uralmat, tiszteletet kivívni, vagy az akaratát keresztülvinni. Ennek oka lehet valamilyen gyermekkori sérülés, önbizalomhiány, valamint a konfliktuskezelési módszerek hiányossága.

A bántalmazási fogalomkört angolul bullyingnak hívják. Ez a szó sok mindent takar: megfélemlítést, zsarolást, manipulációt, egyéb erőszakos cselekedeteket. Jellemzően az erőszaktevő öncélúan próbálja befolyásolni, vagy alkalmaz behatást „áldozatán” – merthogy szintén nem csak a fizikai erőszaknak vannak áldozatai. Az erőszakot elszenvedőt pedig személyiségének változása jellemzi: kívülről néha csak az látszik, hogy megváltozik, visszahúzódóbb lesz minden tekintetben. Önbizalma, kedve csökken, amit sokszor próbál nem mutatni. Személyiségét átformálja a kialakult szituáció, vagy maga az erőszakos fél, akár nyílt, akár manipulatív módszerekkel.

Manapság már sok szervezet foglalkozik az erőszakot átélt emberek felkarolásával. Jó tudni, hogy őket nem csak akkor lehet és érdemes felkeresni, ha valaki fizikai erőszak áldozata, hanem akkor is, ha úgy sejti, érzelmileg zsaroló, vagy verbálisan agresszív környezetben él. Sokan azért nem mernek segítséget kérni, mert úgy érzik, „nem jogosultak” rá: hiszen másokat üt-ver a férjük, rájuk borítja az asztalt a főnökük – ehhez képest az ő történetük semmis. A szakértők azonban minden történetet egyedileg kezelnek, és nincs szükség azok összehasonlítására. Minden életszituáció más, de minden embernek joga van ahhoz, hogy támogató környezet vegye körül agresszivitás helyett. 

Fotó:
pixabay.com

Mit jelent a mai világban a belső iránytű?

Mindannyiunk életét történetek övezik. Mindaz, amit megéltünk, amiben részünk volt, nyomot hagy bennünk. Az, hogy ezek miatt, vagy épp ezek ellenére mennyire tudjuk a saját életünket élni, azon is múlik, hogy azonosítjuk-e magunkat ezekkel a sztorikkal, vagy pedig képesek vagyunk úgy tekinteni rájuk, mint a külvilág eseményeire, amelyek nyilvánvalóan hatottak ránk, mi magunk azonban nem vagyunk azonosak vele. Adódik a kérdés, hogy hogyan találhatjuk meg azt a belső iránytűt önmagunkban, ami tudja, mi az, ami valóban jó nekünk.

Párkeresős nyomozás Facebook-csoportokban

Az interneten sok mindent megoszthatunk egymással: Facebook-csoportokban cserélnek gazdát elektronikai eszközök, könyvek, akár több milliós gépjárművek is. Az elmúlt időszakban botlottam bele egy olyan online közösségbe, ahol nem illegális szerekkel kereskednek, hanem információval különböző férfiakról, nőkről, lehetséges jövendőbelikről. De mit is jelent ez pontosan? Előre szólok egy olyan jelenségről van szó, ami több szempontból megmosolyogtató lehet és személyesen is utánajártam a témának.

A kedvesség pszichológiája

A kedvesség valóban kulcsfontosságú tényező az emberi kapcsolatokban és a társadalmi harmóniában. A kedvesség valóban „aranylánc”, amely összeköti az embereket, és olyan érték, amely az élet minden területén érvényesülhet. A kedvesség nemcsak a másokkal való interakcióinkat gazdagítja, hanem hozzájárul saját belső jólétünkhöz is.

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.

Az énkép és a kapcsolatok sérülékenysége

Sokszor feltesszük a kérdést, hogy mit jelent az önértékelés? Minek a talaján terem ez és mi történik akkor ha sérül a “saját énnel” kapcsolatos kép? Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan dolgozhatunk az önmagunkkal való negatív viszonyulásukon és milyen sebeket szenved el az önbecsülésünk.