Nemcsak fizikai agresszió létezik

Sokan ha bántalmazó kapcsolatokról, családokról, környezetről beszélnek, akkor egyértelműen a fizikai agresszióra gondolnak. De legtöbben nem is tudják, hogy nem csak a fizikai erőszak, vagy brutalitás tartozik ebbe a fogalomkörbe. Lehet úgy bánni a szavakkal és az érzelmekkel, hogy az bizony már agressziót jelent. Más néven társas agressziónak hívják.

Erről beszélni kell, mert nagyon kevesen vannak tisztában a bántalmazás, megfélemlítés fogalmával, és annak fontosságával. Természetesen maga a bántalmazó sem ismeri fel önmagával szemben a problémát, főként akkor, ha a fizikai agresszió tekintetében még megfékezi magát, és „csupáncsak” egyéb eszközöket alkalmaz. Az elszenvedő pedig nem érti a helyzet súlyosságát – hiszen nem csattan pofon. „Egy ujjal sem értem hozzá soha!” – állítja a bántalmazó fél, és mindez igaz. Fizikai bántalmazás nem lépett fel, de sok esetben annál nagyobb tárházát vonultatják fel a pszichológiai terrornak. Alapvető a bántalmazott fél alulpozícionálása, önbizalmának csökkentése, hibáztatása. Természetesen a bántalmazó úgy állítja be, hogy ő szinte csak egy kötelességet, valamiféle nemes célt szolgál azzal, hogy szólt valamiért, és egyébként is, az adott szituációt „másképp nem lehet elviselni”. Az agresszív fél állítja, hogy a helyzet azért alakult ki, mert a másik rendszeresen kihozza őt a sodrából, a viselkedése tűrhetetlen. És általában meg van győződve az igazáról.

Az erőszakos formával kíván a másik fölé kerekedni, és valamiféle hatalmat, uralmat, tiszteletet kivívni, vagy az akaratát keresztülvinni. Ennek oka lehet valamilyen gyermekkori sérülés, önbizalomhiány, valamint a konfliktuskezelési módszerek hiányossága.

A bántalmazási fogalomkört angolul bullyingnak hívják. Ez a szó sok mindent takar: megfélemlítést, zsarolást, manipulációt, egyéb erőszakos cselekedeteket. Jellemzően az erőszaktevő öncélúan próbálja befolyásolni, vagy alkalmaz behatást „áldozatán” – merthogy szintén nem csak a fizikai erőszaknak vannak áldozatai. Az erőszakot elszenvedőt pedig személyiségének változása jellemzi: kívülről néha csak az látszik, hogy megváltozik, visszahúzódóbb lesz minden tekintetben. Önbizalma, kedve csökken, amit sokszor próbál nem mutatni. Személyiségét átformálja a kialakult szituáció, vagy maga az erőszakos fél, akár nyílt, akár manipulatív módszerekkel.

Manapság már sok szervezet foglalkozik az erőszakot átélt emberek felkarolásával. Jó tudni, hogy őket nem csak akkor lehet és érdemes felkeresni, ha valaki fizikai erőszak áldozata, hanem akkor is, ha úgy sejti, érzelmileg zsaroló, vagy verbálisan agresszív környezetben él. Sokan azért nem mernek segítséget kérni, mert úgy érzik, „nem jogosultak” rá: hiszen másokat üt-ver a férjük, rájuk borítja az asztalt a főnökük – ehhez képest az ő történetük semmis. A szakértők azonban minden történetet egyedileg kezelnek, és nincs szükség azok összehasonlítására. Minden életszituáció más, de minden embernek joga van ahhoz, hogy támogató környezet vegye körül agresszivitás helyett. 

Fotó:
pixabay.com