Miért olyan gyakori a szemszárazság?
- Dátum: 2014.10.21., 19:55
- fűtés, hűtés, klíma, monitor, számítógép, Szem, szemszárasság
A szemszárasság nagyon gyakori probléma és összefügg azzal, hogy egyre többen ülnek egyre többet a különböző monitorok előtt. Persze nemcsak a digitális eszközök lehetnek a ludasak a dologban.
A szemszárazság elsősorban, alapesetben azoknál alakul ki, akiknél nem termelődik elegendő mennyiségű könny, vagy a könny minőségével, összetételével akad probléma. A pislogással vékony könnyréteget terítünk szét a szemünkön, amely így védve van a kiszáradástól. Kutatások bizonyítják, hogy a monitort bámulva kevesebbet pislogunk, azaz könnyedén előfordulhat, hogy szemünk nem kapja meg a megfelelő védettséget. A számítógépek, különböző digitális eszközök mellett a fűtés és hűtés (azaz a klíma) is hátrányt jelentő tényező, ugyanis ezek „segítenek” a könny gyorsabb elpárolgásában.
A szemszárazság a tapasztalatok szerint egyre gyakrabban alakul ki olyanoknál, akiknek eredendően nincsen szervi baja. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a napi több óra számítógépezés esetén mindenképpen tartsunk pihenőt, óránként legalább tíz percet. Természetesen az sem mindegy, hogyan használjuk ezeket az eszközöket. A monitortól való távolság mellett az is fontos, hogy az eszköz valamivel legyen a szemvonalunk alatt, ha felfelé nézünk nagyobb felületen párolog a védő könny.
A szemszárazság amellett, hogy kellemetlen, különösebb problémát nem okoz. Igen ám, de a probléma könnyedén átmehet gyulladásba, amit már jóval nehezebb kezelni, ráadásul a szemünk állapota még tovább rosszabbodhat.
A felnőttek munkája az egy dolog, vagy lehet vele kezdeni valamit, vagy nem, de a szemszárazság veszélyét figyelembe véve fontos intelem, hogy gyerekeket nem szabad órákra a különböző monitorok előtt hagyni.
Fotó:
pixabay.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.