Menü

Miért olyan gyakori a szemszárazság?

A szemszárasság nagyon gyakori probléma és összefügg azzal, hogy egyre többen ülnek egyre többet a különböző monitorok előtt. Persze nemcsak a digitális eszközök lehetnek a ludasak a dologban.

A szemszárazság elsősorban, alapesetben azoknál alakul ki, akiknél nem termelődik elegendő mennyiségű könny, vagy a könny minőségével, összetételével akad probléma. A pislogással vékony könnyréteget terítünk szét a szemünkön, amely így védve van a kiszáradástól. Kutatások bizonyítják, hogy a monitort bámulva kevesebbet pislogunk, azaz könnyedén előfordulhat, hogy szemünk nem kapja meg a megfelelő védettséget. A számítógépek, különböző digitális eszközök mellett a fűtés és hűtés (azaz a klíma) is hátrányt jelentő tényező, ugyanis ezek „segítenek” a könny gyorsabb elpárolgásában.

A szemszárazság a tapasztalatok szerint egyre gyakrabban alakul ki olyanoknál, akiknek eredendően nincsen szervi baja. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a napi több óra számítógépezés esetén mindenképpen tartsunk pihenőt, óránként legalább tíz percet. Természetesen az sem mindegy, hogyan használjuk ezeket az eszközöket. A monitortól való távolság mellett az is fontos, hogy az eszköz valamivel legyen a szemvonalunk alatt, ha felfelé nézünk nagyobb felületen párolog a védő könny.

A szemszárazság amellett, hogy kellemetlen, különösebb problémát nem okoz. Igen ám, de a probléma könnyedén átmehet gyulladásba, amit már jóval nehezebb kezelni, ráadásul a szemünk állapota még tovább rosszabbodhat.

A felnőttek munkája az egy dolog, vagy lehet vele kezdeni valamit, vagy nem, de a szemszárazság veszélyét figyelembe véve fontos intelem, hogy gyerekeket nem szabad órákra a különböző monitorok előtt hagyni.

Fotó:
pixabay.com

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.

Futás a fagyhatár alatt: mit bír el a szervezet?

Az extrém hidegben végzett sportolás látványos kitartást igényel, de komoly terhelést ró a szervezetre. Futás vagy szabadtéri edzés előtt érdemes tudni, hol húzódik az egészséges kihívás és a kockázat határa

A fül, mint térkép a testükhöz

Biztosan hallottál már az akupunktúráról, ami sokféle problémára lehet gyógyír, ezért nézzük, mi a helyzet a fülünkkel ezzel kapcsolatban.

Visszatérő nátha a hidegben: okok, hibák és a megelőzés lehetőségei

A tél nemcsak havazást hoz, hanem sokszor krónikus orrfolyást, torokkaparást és az érzést, hogy már megint sikerült lebetegedni. Sokan legyintünk, hogy „ilyen az időszak”, és egy Strepsils vagy egy Neo Citran megoldja a problémát. Holott a tartós rosszullét a hideg hónapokban sem természetes, és érdemes előrelátóan védekezni a panaszok ellen.