A bókok és a kritikák egészséges egyensúlya
- Dátum: 2014.10.22., 21:29
- arány, bók, hatékonyság, házasság, házasságterapeuta, kedvesség, konfliktus, konfliktuskezelés, megbeszélés, párkapcsolat, párterapeuta, párterápia, problémamegoldás, veszekedés, vita
Az átlagos kapcsolatokban kb. két és félszer annyit dicsérjük a párunkat, mint amennyit kritizáljuk. Vajon ez megfelelő arány? Első olvasatra elég jól hangzik: hiszen úton-útfélen botlunk mindig veszekedő, egymást nyaggató, sanyargató párokba, és a tévében is bőven szembesülhetünk ilyen jellegű kapcsolatokkal a filmekben, sorozatokban, vagy valóságshow-k nézése közben. Tehát azt gondoljuk, ehhez képest a mi párkapcsolatunk, házasságunk jóval jobb mérleggel rendelkezik. De vajon akkor mégis mi lehet a gond?
Szakértők megvizsgálták, hogy a bókok 2,5-szörös aránya a kritikákhoz képest még mindig csak a fele annak, ami egy jó kapcsolathoz kell. Az egészséges arány 5:1. Tehát öt az egyhez a bókok javára. Nem elírás, és a számok most nem a holland-spanyol válogatott világbajnokságon játszott eredményét tükrözik kivételesen. Ha jó kapcsolatban szeretnénk lenni a párunkkal, akkor legalább ötször annyit kell dicsérnünk, bókolnunk, kedveskednünk, mint amennyit kritizálunk – ismerteti előadásában egy nemzetközi kutatás eredményét Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.
Ha az átlagos arányt nézzük, akkor oda kell tennünk magunkat, mert az eredetihez képest legalább kétszeres eredményt kell elérnünk, de csak a kedveskedés terén, nem pedig a kritika terén!

A jó hír az, hogy így a kritikaként megfogalmazott tényezők is könnyebben megbeszélhetőek, hiszen szerető légkörben könnyebb a problémák megoldása, nagyobb lesz az erre irányuló akarat, a felek ösztönzöttebbé válnak a konfliktus hatékony rendezésére. A másik kedvező hír pedig az, hogy a terapeuta 20 páron végzett rögtönzött felmérése szerint ha a felek tudatosan odafigyelnek ennek az aránynak a megtartására, akkor hirtelen nemhogy ötször, hanem nyolcszor több bókot és kedvességet támasztanak egyetlen kritikával szemben. Ennyit számít tehát a tudatosság.
Gondoljon csak bele a gyakorlatban: ugye Ön is jobban visel bármilyen kritikát, és befogadóbb lesz valamely problémával szemben, ha alapvetően elismerő környezetben és kapcsolatban él?
Próbálja ki a környezetében ennek a kedvességek és a kritikák helyes arányban tartását, és meglátja, a hatás ha nem is azonnali, de nem marad el!
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.