A bókok és a kritikák egészséges egyensúlya
- Dátum: 2014.10.22., 21:29
- arány, bók, hatékonyság, házasság, házasságterapeuta, kedvesség, konfliktus, konfliktuskezelés, megbeszélés, párkapcsolat, párterapeuta, párterápia, problémamegoldás, veszekedés, vita
Az átlagos kapcsolatokban kb. két és félszer annyit dicsérjük a párunkat, mint amennyit kritizáljuk. Vajon ez megfelelő arány? Első olvasatra elég jól hangzik: hiszen úton-útfélen botlunk mindig veszekedő, egymást nyaggató, sanyargató párokba, és a tévében is bőven szembesülhetünk ilyen jellegű kapcsolatokkal a filmekben, sorozatokban, vagy valóságshow-k nézése közben. Tehát azt gondoljuk, ehhez képest a mi párkapcsolatunk, házasságunk jóval jobb mérleggel rendelkezik. De vajon akkor mégis mi lehet a gond?
Szakértők megvizsgálták, hogy a bókok 2,5-szörös aránya a kritikákhoz képest még mindig csak a fele annak, ami egy jó kapcsolathoz kell. Az egészséges arány 5:1. Tehát öt az egyhez a bókok javára. Nem elírás, és a számok most nem a holland-spanyol válogatott világbajnokságon játszott eredményét tükrözik kivételesen. Ha jó kapcsolatban szeretnénk lenni a párunkkal, akkor legalább ötször annyit kell dicsérnünk, bókolnunk, kedveskednünk, mint amennyit kritizálunk – ismerteti előadásában egy nemzetközi kutatás eredményét Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.
Ha az átlagos arányt nézzük, akkor oda kell tennünk magunkat, mert az eredetihez képest legalább kétszeres eredményt kell elérnünk, de csak a kedveskedés terén, nem pedig a kritika terén!
A jó hír az, hogy így a kritikaként megfogalmazott tényezők is könnyebben megbeszélhetőek, hiszen szerető légkörben könnyebb a problémák megoldása, nagyobb lesz az erre irányuló akarat, a felek ösztönzöttebbé válnak a konfliktus hatékony rendezésére. A másik kedvező hír pedig az, hogy a terapeuta 20 páron végzett rögtönzött felmérése szerint ha a felek tudatosan odafigyelnek ennek az aránynak a megtartására, akkor hirtelen nemhogy ötször, hanem nyolcszor több bókot és kedvességet támasztanak egyetlen kritikával szemben. Ennyit számít tehát a tudatosság.
Gondoljon csak bele a gyakorlatban: ugye Ön is jobban visel bármilyen kritikát, és befogadóbb lesz valamely problémával szemben, ha alapvetően elismerő környezetben és kapcsolatban él?
Próbálja ki a környezetében ennek a kedvességek és a kritikák helyes arányban tartását, és meglátja, a hatás ha nem is azonnali, de nem marad el!
Fotó:
pixabay.com
Az önkéntelen emlékezet
Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban
Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai
A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?
A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.