Együnk lenmagot!
- Dátum: 2014.11.09., 20:07
- lenmag, lenmag hatása a szervezetre, lenmag jótékony hatásai, mire jó a lenmag
A modern táplálkozás szerves építőeleme a lenmag, amelyet igyekezzünk a napi étrendünkbe beilleszteni.
A lenmag a szezámmaghoz hasonló méretű, viszont a színe sokkal sötétebb, az aranybarnától egészen a sötétbarnáig többfélét találunk, fajtától függően. Kissé diós, jellegzetes ízű mag, amely rendkívül egészséges.
Érdemes naponta egy, de inkább két evőkanálnyit fogyasztani belőle – nyersen, vagy őrölve. Ez a mennyiség fedezi a napi szükségletünket Omega 3 és 6 zsírsavakból. A lenmag ugyanis a legjobb növényi forrása ezeknek az esszenciális zsírsavaknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, de jobbára csak különböző táplálékokból tudunk hozzájuk jutni.

A lenmag – elsősorban magas Omega 3 és 6 tartalma miatt – jótékonyan hat a szív- és érrendszer működésére, ugyanakkor a vércukorszintre és a koleszterinre is.
A túlsúlyosok, elhízottak számára a lenmag fogyasztása gyakorlatilag kötelező. A szervezetet ugyanis arra ösztönzi, hogy még több zsírt égessen el és abból energiához jusson. Ráadásul magas rosttartalma fokozza az emésztési folyamatokat, jó a székrekedés ellen és a különböző gyomorbántalmakra is hasznos, megszünteti a gyulladást.
A kutatások azt bizonyítják, az autoimmun betegségek, valamint a rákos elváltozások megelőzésében is szerepet játszik.
Érdemes beiktatnia vegetáriánus, a paleo, vagy a lisztérzékenyek étrendjébe is, hiszen nagyszerű fehérje forrás. Akár a tojást is helyettesíthetjük vele. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy evőkanál lenmagot összekeverni három evőkanál langyos vízzel. Néhány perces pihentetés után egy masszát kapunk, amit bármibe felhasználhatunk tojás helyett.
Az egyetlen negatívuma a lenmagnak, hogy igen magas a kalória tartalma, viszont vitaminokban gazdag – főleg B-vitaminban, de sok benne a kálium, a foszfor, a magnézium, a kén, a vas, vagy a cink is.
Az emberiség nagyon régóta használja, a kutatások azt bizonyítják, már a ie. XIV. században termelte és fogyasztotta az emberiség, sőt az ókori görögök gyógyszerként tekintettek rá.
Egyébként jó hatással van a bőrre, a pattanásokra, a csontok egészségére is, sőt a légutakat is tisztítja, a hörghurut egyik legjobb ellenszere.
Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani, müzlibe, zabpehelybe, joghurtba, nyers salátába is tehetjük, vagy kávédarálóban megőrölve süteményekhez, tésztákhoz adagolhatjuk hozzá.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?