Együnk lenmagot!
- Dátum: 2014.11.09., 20:07
- lenmag, lenmag hatása a szervezetre, lenmag jótékony hatásai, mire jó a lenmag
A modern táplálkozás szerves építőeleme a lenmag, amelyet igyekezzünk a napi étrendünkbe beilleszteni.
A lenmag a szezámmaghoz hasonló méretű, viszont a színe sokkal sötétebb, az aranybarnától egészen a sötétbarnáig többfélét találunk, fajtától függően. Kissé diós, jellegzetes ízű mag, amely rendkívül egészséges.
Érdemes naponta egy, de inkább két evőkanálnyit fogyasztani belőle – nyersen, vagy őrölve. Ez a mennyiség fedezi a napi szükségletünket Omega 3 és 6 zsírsavakból. A lenmag ugyanis a legjobb növényi forrása ezeknek az esszenciális zsírsavaknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, de jobbára csak különböző táplálékokból tudunk hozzájuk jutni.
A lenmag – elsősorban magas Omega 3 és 6 tartalma miatt – jótékonyan hat a szív- és érrendszer működésére, ugyanakkor a vércukorszintre és a koleszterinre is.
A túlsúlyosok, elhízottak számára a lenmag fogyasztása gyakorlatilag kötelező. A szervezetet ugyanis arra ösztönzi, hogy még több zsírt égessen el és abból energiához jusson. Ráadásul magas rosttartalma fokozza az emésztési folyamatokat, jó a székrekedés ellen és a különböző gyomorbántalmakra is hasznos, megszünteti a gyulladást.
A kutatások azt bizonyítják, az autoimmun betegségek, valamint a rákos elváltozások megelőzésében is szerepet játszik.
Érdemes beiktatnia vegetáriánus, a paleo, vagy a lisztérzékenyek étrendjébe is, hiszen nagyszerű fehérje forrás. Akár a tojást is helyettesíthetjük vele. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy evőkanál lenmagot összekeverni három evőkanál langyos vízzel. Néhány perces pihentetés után egy masszát kapunk, amit bármibe felhasználhatunk tojás helyett.
Az egyetlen negatívuma a lenmagnak, hogy igen magas a kalória tartalma, viszont vitaminokban gazdag – főleg B-vitaminban, de sok benne a kálium, a foszfor, a magnézium, a kén, a vas, vagy a cink is.
Az emberiség nagyon régóta használja, a kutatások azt bizonyítják, már a ie. XIV. században termelte és fogyasztotta az emberiség, sőt az ókori görögök gyógyszerként tekintettek rá.
Egyébként jó hatással van a bőrre, a pattanásokra, a csontok egészségére is, sőt a légutakat is tisztítja, a hörghurut egyik legjobb ellenszere.
Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani, müzlibe, zabpehelybe, joghurtba, nyers salátába is tehetjük, vagy kávédarálóban megőrölve süteményekhez, tésztákhoz adagolhatjuk hozzá.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.