Menü

Együnk lenmagot!

A modern táplálkozás szerves építőeleme a lenmag, amelyet igyekezzünk a napi étrendünkbe beilleszteni.

A lenmag a szezámmaghoz hasonló méretű, viszont a színe sokkal sötétebb, az aranybarnától egészen a sötétbarnáig többfélét találunk, fajtától függően. Kissé diós, jellegzetes ízű mag, amely rendkívül egészséges.

Érdemes naponta egy, de inkább két evőkanálnyit fogyasztani belőle – nyersen, vagy őrölve. Ez a mennyiség fedezi a napi szükségletünket Omega 3 és 6 zsírsavakból. A lenmag ugyanis a legjobb növényi forrása ezeknek az esszenciális zsírsavaknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, de jobbára csak különböző táplálékokból tudunk hozzájuk jutni.

A lenmag – elsősorban magas Omega 3 és 6 tartalma miatt – jótékonyan hat a szív- és érrendszer működésére, ugyanakkor a vércukorszintre és a koleszterinre is.

A túlsúlyosok, elhízottak számára a lenmag fogyasztása gyakorlatilag kötelező. A szervezetet ugyanis arra ösztönzi, hogy még több zsírt égessen el és abból energiához jusson. Ráadásul magas rosttartalma fokozza az emésztési folyamatokat, jó a székrekedés ellen és a különböző gyomorbántalmakra is hasznos, megszünteti a gyulladást.

A kutatások azt bizonyítják, az autoimmun betegségek, valamint a rákos elváltozások megelőzésében is szerepet játszik.

Érdemes beiktatnia vegetáriánus, a paleo, vagy a lisztérzékenyek étrendjébe is, hiszen nagyszerű fehérje forrás. Akár a tojást is helyettesíthetjük vele. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy evőkanál lenmagot összekeverni három evőkanál langyos vízzel. Néhány perces pihentetés után egy masszát kapunk, amit bármibe felhasználhatunk tojás helyett.

Az egyetlen negatívuma a lenmagnak, hogy igen magas a kalória tartalma, viszont vitaminokban gazdag – főleg B-vitaminban, de sok benne a kálium, a foszfor, a magnézium, a kén, a vas, vagy a cink is.

Az emberiség nagyon régóta használja, a kutatások azt bizonyítják, már a ie. XIV. században termelte és fogyasztotta az emberiség, sőt az ókori görögök gyógyszerként tekintettek rá.

Egyébként jó hatással van a bőrre, a pattanásokra, a csontok egészségére is, sőt a légutakat is tisztítja, a hörghurut egyik legjobb ellenszere.

Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani, müzlibe, zabpehelybe, joghurtba, nyers salátába is tehetjük, vagy kávédarálóban megőrölve süteményekhez, tésztákhoz adagolhatjuk hozzá.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.