Menü

Hasznos, vagy haszontalan az orvosi pióca?

Az orvosi pióca egészen a 17. századig az orvosi kezelések alapját képezte, mivel segítségével alkalmazták az úgynevezett kivéreztetéses „gyógymódot”. Ez az orvosi gyakorlat nem éppen a gyógyulást szolgálta, ám később mégis hasznát vették a piócáknak a gyógyításban.

Az orvosi pióca egy olyan lapos állat, melynek mindkét végén tapadókorong található. A hátsó tapadókorongja segítségével mozog, míg az első tapadókorongban található fogaival végzi a vérszívást. Érdekes, hogy a pióca áldozatában véralvadásgátlót, hirudint választ ki, amely megakadályozza a seb bezáródását, illetve az állat érzéstelenítőt is termel, amely biztosítja a nyugodt táplálkozását a „mit sem sejtő” áldozat testéből.

Mivel régen a betegségek többségénél a „rossz vér” eltávolításában látták az egyetlen gyógymódot, az orvosok gyakran alkalmaztak orvosi piócát a vér leszívásához, ám ez általában nem gyógyulást eredményezett, hanem tovább rontotta a beteg állapotát. Egyébként sebek gyógyításánál és fertőző betegségek estén is használták ezt a módszert, egészen a 19. századig alkalmazták a piócával való vérleszívást.

Ahogy fejlődött a gyógyítás gyakorlata természetesen a piócával történő kezelésről is bebizonyosodott, hogy nem használ, sőt negatívan hat a betegek állapotára. Ugyanakkor mégsem haszontalan orvosilag a pióca, a rekonstrukciós sebészet területén kezdték el használni a 80'-as években. Izomzat, illetve bőrszövet átültetésekor, fontos hogy a seb körül helyreálljon a vérkeringés. A pióca segítségével elkerülhető a rögképződés a sérült területen, ráadásul a pióca nyálában található véralvadásgátló akkor is fenntartja a véráramot, ha az állatot már eltávolították.

Fotó:
pixabay.com

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.