Menü

Párásítsunk fűtésszezonban!

A fűtött lakásokban, helyiségekben általában szárazabb a levegő, ez pedig kellemetlen tüneteket okozhat: torokkaparást, száraz köhögést, kiszáradt bőrt, és szemviszketést érezhet, ha nem megfelelő a levegő páratartalma.

A téli időszakban a fűtés beüzemelésével egyre szárazabb lesz a levegő, ezért „manuálisan” kell gondoskodni a levegő megfelelő páratartamáról. A legjobb, ha valamilyen párásító berendezést, vagy eszközt helyez el a helyiségekben, de az egyszerűbb megoldások is ugyanolyan hasznosak. Amennyiben padlófűtése, vagy kályhája van, akkor hagyja, hogy a helyiségekben száradjanak a ruhák a szárogatón. Ha radiátorral fűt, akkor helyezzen rájuk vízzel teli edényt, vizes ruhát, vagy törülközőt. A természetes megoldás is nagyon kellemes, ha sok növény van a helyiségekben, amelyek biztosítják a páradús környezetet.

Figyeljen oda azonban az optimális páratartalomra, mert a túlzottan párás környezet is ártalmas lehet az egészségre! Penészedést okozhat, valamint segíti a különböző kórokozók, baktériumok elszaporodását, és allergiára hajlamosító hatása lehet. Amennyiben nem megfelelő a lakás szigetelése, úgy ez is problémát jelenthet! Ebben az esetben használjon páramentesítő szűrőberendezést. Fontos, hogy a tartályát folyamatosan ürítse ki, és cserélje a szűrőjét. Az ilyen berendezés egyetlen kisebb helyiségben egy nap alatt akár két liter vizet is képes kinyerni a helyiség levegőjéből.

Minden esetben különösen fontos a rendszeres szellőztetés, ez ugyanis segít az optimális páratartalom beállításában, valamint abban, hogy egészséges, oxigéndús levegő legyen a lakásban. Télen erre nehezebb odafigyelni: nyáron szívesen nyitva hagyjuk az ajtókat, ablakokat, télen viszont fázunk, aggódunk a megfázás miatt, ezért nehezebb lehet a rendszeres szellőztetés. Érdemes tudni azonban, hogy a megfelelően kiszellőztetett helyiséget egyszerűbb fűteni (természetesen csak akkor, ha nem hűtöttük túl a lakást), jobb hőérzetet biztosít a friss levegő. 

Fotó:
pixabay.com

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.