Szerelem első látásra – létezik, vagy sem?
- Dátum: 2014.11.27., 15:07
- beszélgetés, energetika, érzelmek, feleség, férj, kapcsolat, megérzés, megismerés, párkapcsolat, pillantás, szerelem, szerelem első látásra, szeretet, vágy, várakozás
A romantikus filmek és történetek építenek a „szerelem első látásra” fogalmára. Nagyon jól hangzik, de ettől még nem biztos, hogy létezik… Persze attól is függ, mit nevezünk szerelemnek. Csupán a kellemes, megragadó érzést, az elinduló kémiai folyamatokat, vagy az ennél tartalmasabb, elfogadó szeretetet?
Ez egy örökké vitatott téma, és nehéz „igazságot tenni”. Persze nem is biztos, hogy kell. Akik azonban várják és vágyják a szerelmet, tudni akarják: várakozzanak, amíg az érzés kialakul, vagy már az első pillanatban tudniuk kellene, hogy valaki mély érzéseket képes kiváltani belőlük? Talán nincs is pontos recept, de az már bizonyos, hogy rengeteg jó kapcsolat igazolta, hogy a szerelem nem feltétlenül azonnal alakul ki.
Sok esetben a mélyebb érzelmek kialakulásához a másik alaposabb megismerése szükséges. Somogyi Péter „lélekszerelő” úgy véli, a szerelem első látásra a klasszikus értelemben nem létezik. Csak akkor lehetünk valakibe igazán szerelmesek, ha a hibái ellenére is szeretjük őt, márpedig ehhez meg kell ismernünk. Amíg ez nem történik meg, addig maximum energetikailag kapcsolódunk össze a másikkal. Rávetítjük a vágyainkat, és elképzeljük őt olyannak, mint amilyen párról álmodunk. Ebből keletkeznek aztán a csalódások: „Nem ilyennek ismertelek meg! Ezt nem gondoltam volna rólad!” – állítják. De egyáltalán lehet-e valós egy ilyen állítás? Mikor mondhatjuk, hogy megismertük a másikat? Hiszen bár vannak alapvető jellemvonásaink, mégis napról napra változunk. Az életkor előrehaladtával élettapasztalataink folyamatosan formálják a személyiségünket.

A szerelmet ennek ellenére nem szabad lebecsülni: noha sok esetben nélkülözi a realitást, mégis fontos alapot képez a kapcsolatnak. Igaz, idővel átalakul és formálódik, jó esetben mély szeretetté szelídül. A folyamat teljesen természetes, hiszen nehéz lenne egy életen át úgy létezni, hogy folyamatosan lessük a telefonunkat, hogy hívott-e a szerelmünk, vagy ácsorgunk naphosszat az ablakban, hogy mikor érkezik. A szerelem egy kicsit őrültté tesz, ez adja az ízét. Azt viszont nehéz lenne állítani, hogy ez a típusú érzelem egyetlen pillantás után alakulna ki. Elképzelhető, hogy valaki nagyon megfog minket már első ránézésre. Lehet egyetlen pillantás is örökké emlékezetes, de önmagában, ha más egyéb nem történik, ezt még furcsa lenne szerelemnek nevezni.
Az „utólagos” történések azonban átalakítják a fejünkben és a szívünkben az első pillanatban tapasztalt érzelmeket. Ha a kapcsolatnak további kellemes, mély fejleményei lesznek, akkor gyakrabban állítjuk, hogy már az első pillanatban beleszerettünk valakibe. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy valaki már a legelső másodpercben tudta, hogy a másik lesz majd a férje, felesége. Ne becsüljük le ezeket az érzéseket, vagy mondjuk úgy: megérzéseket. Úgy viszont nehezen működik, ha tudatosan ilyen villanást keresünk, mert ennek következménye lehet, hogy olyan emberekre, vagy helyzetekre is rávetítjük a vágyott nagy pillanatot, érzést, melyek egyébként nem lettek volna ennyire meghatározóak.
Fotó:
pixabay.com
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?