Szerelem első látásra – létezik, vagy sem?
- Dátum: 2014.11.27., 15:07
- beszélgetés, energetika, érzelmek, feleség, férj, kapcsolat, megérzés, megismerés, párkapcsolat, pillantás, szerelem, szerelem első látásra, szeretet, vágy, várakozás
A romantikus filmek és történetek építenek a „szerelem első látásra” fogalmára. Nagyon jól hangzik, de ettől még nem biztos, hogy létezik… Persze attól is függ, mit nevezünk szerelemnek. Csupán a kellemes, megragadó érzést, az elinduló kémiai folyamatokat, vagy az ennél tartalmasabb, elfogadó szeretetet?
Ez egy örökké vitatott téma, és nehéz „igazságot tenni”. Persze nem is biztos, hogy kell. Akik azonban várják és vágyják a szerelmet, tudni akarják: várakozzanak, amíg az érzés kialakul, vagy már az első pillanatban tudniuk kellene, hogy valaki mély érzéseket képes kiváltani belőlük? Talán nincs is pontos recept, de az már bizonyos, hogy rengeteg jó kapcsolat igazolta, hogy a szerelem nem feltétlenül azonnal alakul ki.
Sok esetben a mélyebb érzelmek kialakulásához a másik alaposabb megismerése szükséges. Somogyi Péter „lélekszerelő” úgy véli, a szerelem első látásra a klasszikus értelemben nem létezik. Csak akkor lehetünk valakibe igazán szerelmesek, ha a hibái ellenére is szeretjük őt, márpedig ehhez meg kell ismernünk. Amíg ez nem történik meg, addig maximum energetikailag kapcsolódunk össze a másikkal. Rávetítjük a vágyainkat, és elképzeljük őt olyannak, mint amilyen párról álmodunk. Ebből keletkeznek aztán a csalódások: „Nem ilyennek ismertelek meg! Ezt nem gondoltam volna rólad!” – állítják. De egyáltalán lehet-e valós egy ilyen állítás? Mikor mondhatjuk, hogy megismertük a másikat? Hiszen bár vannak alapvető jellemvonásaink, mégis napról napra változunk. Az életkor előrehaladtával élettapasztalataink folyamatosan formálják a személyiségünket.
A szerelmet ennek ellenére nem szabad lebecsülni: noha sok esetben nélkülözi a realitást, mégis fontos alapot képez a kapcsolatnak. Igaz, idővel átalakul és formálódik, jó esetben mély szeretetté szelídül. A folyamat teljesen természetes, hiszen nehéz lenne egy életen át úgy létezni, hogy folyamatosan lessük a telefonunkat, hogy hívott-e a szerelmünk, vagy ácsorgunk naphosszat az ablakban, hogy mikor érkezik. A szerelem egy kicsit őrültté tesz, ez adja az ízét. Azt viszont nehéz lenne állítani, hogy ez a típusú érzelem egyetlen pillantás után alakulna ki. Elképzelhető, hogy valaki nagyon megfog minket már első ránézésre. Lehet egyetlen pillantás is örökké emlékezetes, de önmagában, ha más egyéb nem történik, ezt még furcsa lenne szerelemnek nevezni.
Az „utólagos” történések azonban átalakítják a fejünkben és a szívünkben az első pillanatban tapasztalt érzelmeket. Ha a kapcsolatnak további kellemes, mély fejleményei lesznek, akkor gyakrabban állítjuk, hogy már az első pillanatban beleszerettünk valakibe. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy valaki már a legelső másodpercben tudta, hogy a másik lesz majd a férje, felesége. Ne becsüljük le ezeket az érzéseket, vagy mondjuk úgy: megérzéseket. Úgy viszont nehezen működik, ha tudatosan ilyen villanást keresünk, mert ennek következménye lehet, hogy olyan emberekre, vagy helyzetekre is rávetítjük a vágyott nagy pillanatot, érzést, melyek egyébként nem lettek volna ennyire meghatározóak.
Fotó:
pixabay.com
Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.
Tudnivalók az önbeteljesítő jóslatról

Önbeteljesítő jóslat az az előrejelzés, vagy hiedelem, amely akkor is valóra válik, ha eredetileg nem volt alapja vagy indoka, mert az, hogy valaki hisz benne vagy cselekszik ennek megfelelően, hozzájárul ahhoz, hogy a jóslat valósággá váljon. Gyakran előfordul például a pénzügyi vagy társadalmi helyzetekben, ahol a várakozások befolyásolják a viselkedést, és ezáltal alakítják a tényleges eredményt.