Menü

Megszakad a szív – a szívroham lelki eredete

Manapság az egyik vezető halálok a szívroham, így úton-útfélen hallhatunk, mit tehetünk a megelőzése érdekében: egészséges testsúly és táplálkozás, mozgás, stb. Azt viszont kevesebben hangsúlyozzák, hogy a szívinfarktusnak komoly lelki eredetű tényezője is lehet: ha a lélek már nem tud megbirkózni valamilyen élethelyzettel, vagy ha valaki sosem hallgat a szívére.

A szívbetegségek tekintetében tehát veszélyeztetettek azok a személyek, akik mindig csak az eszükre hallgatnak – nem véletlen, hogy férfiak között még mindig gyakoribb ez a betegség. A nők esetében a szívroham pedig gyakran súlyosabb kimenetelű, mint a férfiaknál: ők tovább bírják a lelki terhelést, viszont ha elszakad a cérna, akkor az végleges – és végzetes -  lehet. A szívbetegségek jellemzője a szívet behálózó erek megbetegedése, szűkülete. Ennek lelki eredete az, hogy ha valaki nem hallgat szíve szavára, elnyomja személyiségének ezt az oldalát, akkor ehhez szervezete is alkalmazkodik: ahogy szűkülnek a szívnek utat nyitó gondolatok és tettek, úgy szűkülnek be egyre inkább a szív erei is. Gyakorlatilag bezárul a szív, nem csak az ember életében, hanem a szervezete is reagál az életvitelére és a gondolataira. Ha valaki kevésbé táplálja a szívből jövő gondolatokat és cselekedeteket, akkor a szívet tápláló erek maguk is elsorvadnak, állapotuk pedig romlik.  

Mit tehetünk tehát „lélekből” a szívroham megelőzésére? Figyeljünk oda arra, amit a szívünk súg, ne akarjuk mindent túlkontrollálni. Éljük meg a jelen pillanatait ahelyett, hogy állandóan a múlton rágódnánk, vagy a jövőn aggódnánk – ezek a negatív érzelmek mind-mind testi tünetként is jelentkezni fognak.

A szívinfarktustól megkülönböztetnek egy olyan szívbetegséget is, amely direkt és egyenesen a szív kóros reakciója valamilyen lelkileg nehezen feldolgozható veszteségre, vagy stresszhelyzetre. Ez az úgynevezett takotsubo cardiomyopathia, azaz a megtört szív szindróma. Tünetei a szívrohamhoz hasonlítanak, de ezt a stressz által kiváltott hormonok okozzák. Ezek hatására a szív egy része megnagyobbodik, a bal szívkamránál kidomborodik. Néha hirtelen fellépő fizikai események révén is bekövetkezik, úgymint a test valamilyen hirtelen, erős rázkódása. Tehát testi-lelki megrázkódtatások révén léphet fel ez a betegség.

A mai, sokszor szívtelen, érdekirányított társadalmat elnézve tehát nem meglepő, ha a szívinfarktus a leggyakoribb és legsúlyosabb egészségügyi problémák között szerepel. Szíve egészségének érdekében tehát figyeljen oda a szívére, nemcsak testileg… 

Fotó:
pixabay.com

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.