Az újévi fogadalmak lelki háttere
- Dátum: 2015.01.04., 17:14
- fogadalom, időszámítás, irányváltás, koncentráció, lendület, lezárás, nézőpontváltás, óév, pozitív gondolkodás, szilveszter, újév, újévi fogadalom, változás
Az újévi fogalmak a kedves szokások közé tartoznak, és sokkal több értelmük van, mint azt gondolnánk. Miért lehetnek fontosak, milyen kedvező pszichológiai és életvezetési hatásuk van?
„Új év, új élet” – szokták mondani, és van ebben egy kis igazság. Noha sokak szerint egyik nap olyan, mint a másik, azért fontos, hogy meghatározzunk időszakokat az életünkben. Ezt segíti egy-egy naptári év kijelölése is, amely a Föld forgásához igazodik. Sok minden változik az alatt, mire egyszer körbejár a bolygónk. Ha nehéz időszak van mögöttünk, akkor tudunk benne hinni, hogy az év végével együtt elengedjük a nehézségeket is, és majd a következő év jobb eseményekkel teli lesz a számunkra.
„A következő év az én évem lesz!” – sokan mondják ezt szilveszterkor, és jól teszik. Ezek a pozitív gondolatok ugyanis tényleg segítenek abban, hogy ez meg is valósuljon. Néhány spirituális nézet szerint mi írjuk a saját sorsunkat, azaz a gondolataink teremtő erejének segítségével saját magunk vetítjük előre a ránk váró életeseményeket, legyen szó akár pozitív, akár negatív dolgokról. Ha így van, akkor főleg jó dolog, ha képesek vagyunk új lapot kezdeni azzal, hogy új év köszönt ránk.

Sokan fogadalmakat tesznek ilyenkor, és ez tényleg bármilyen kedvező változáshoz kiváló lehetőség, legyen szó akár költözésről, dohányzás abbahagyásáról, munkahely- vagy nézőpontváltásról, stb. Az év lezárásával és az újév indulásával az emberek ilyenkor lendületet kapnak ahhoz, hogy számukra pozitív módon megváltoztassák az életüket. Év közben ez talán nem sikerülne, mert hiányzik az a fajta motiváló erő, hogy valóban egy új időszak, szinte új időszámítás kezdődik. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor mások is fogadalmakat tesznek, ezek a dolgok pedig jó kapaszkodót jelentenek az újrakezdéshez, vagy az irányváltáshoz. És ugyebár ilyenkor csak pozitív dolgokat szoktunk megfogadni, a fogadalmak tehát csak jót jelenthetnek…
Ha a megfogadott változás számunkra nehéz, akkor könnyebb visszanyúlni a szilveszteri gondolatokhoz, miszerint „év elején megfogadtam, be kell tartanom, különben kedvezőtlen lesz az egész évem!” Amennyiben ilyenfajta kedvező dolgokra koncentrálunk év elején, és listát állítunk össze azokból, amiken változtatni szeretnénk a jövőre nézve, az segíthet az életünk rendezésében, a változtatnivalók tisztázásában, az életünk jobb irányba fordításában, legyen szó akár kicsi, akár nagy dolgokról.
Tehát újévi fogadalmakra fel, Te mit kívánsz és mit változtatsz meg jövőre…?
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.