Rossz a hideg, de nem attól fázunk meg
A megfázás és a nátha nagyobb eséllyel alakul ki télen, mint a melegebb időszakokban, de nem lehet a hidegre fogni a dolgot. Önmagában nem az okozza a betegséget.
A hideg téli időjárás megágyaz, megfelelő terepet ad a náthának és a megfázásnak, de nem okoz betegséget. Legalábbis önmagában nem. A dolog több oldalról közelíthető meg.
Azok a kórokozók, amelyek a felső légúti betegségekért felelősek, könnyebben terjednek hűvösebb hőmérsékleten, ráadásul „célpontjaik” immunrendszere ebben az időszakban gyengébben működik. A két hatás felerősíti egymást, s nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen megbetegedés.
A téli hónapokban rendszerint kevesebb oxigénhez és vitaminhoz jutunk, többet vagyunk zárt és fűtött (azaz szárazabb levegőjű) helységekben.
A hideg csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ami szintén a kórokozóknak, vírusoknak, baktériumoknak kedvez. Ha kint tartózkodunk, figyeljünk a megfelelő, lehetőleg réteges öltözködésre, mert így sokkal kisebb esélyt hagyunk a megbetegedésre.
A benti tartózkodásnál pedig a megfelelő szellőztetésre kell odafigyelni, illetve arra, hogy túl meleg se legyen. Az immunrendszer téli „felturbózását” pedig már sok helyen tárgyaltuk, a legfőbb tanácsok: C és D-vitamin bevitel, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, na és persze a sok folyadék.
Fotó:
pixabay.com
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.