Rossz a hideg, de nem attól fázunk meg
A megfázás és a nátha nagyobb eséllyel alakul ki télen, mint a melegebb időszakokban, de nem lehet a hidegre fogni a dolgot. Önmagában nem az okozza a betegséget.
A hideg téli időjárás megágyaz, megfelelő terepet ad a náthának és a megfázásnak, de nem okoz betegséget. Legalábbis önmagában nem. A dolog több oldalról közelíthető meg.
Azok a kórokozók, amelyek a felső légúti betegségekért felelősek, könnyebben terjednek hűvösebb hőmérsékleten, ráadásul „célpontjaik” immunrendszere ebben az időszakban gyengébben működik. A két hatás felerősíti egymást, s nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen megbetegedés.
A téli hónapokban rendszerint kevesebb oxigénhez és vitaminhoz jutunk, többet vagyunk zárt és fűtött (azaz szárazabb levegőjű) helységekben.
A hideg csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ami szintén a kórokozóknak, vírusoknak, baktériumoknak kedvez. Ha kint tartózkodunk, figyeljünk a megfelelő, lehetőleg réteges öltözködésre, mert így sokkal kisebb esélyt hagyunk a megbetegedésre.
A benti tartózkodásnál pedig a megfelelő szellőztetésre kell odafigyelni, illetve arra, hogy túl meleg se legyen. Az immunrendszer téli „felturbózását” pedig már sok helyen tárgyaltuk, a legfőbb tanácsok: C és D-vitamin bevitel, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, na és persze a sok folyadék.
Fotó:
pixabay.com
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.