Rossz a hideg, de nem attól fázunk meg
A megfázás és a nátha nagyobb eséllyel alakul ki télen, mint a melegebb időszakokban, de nem lehet a hidegre fogni a dolgot. Önmagában nem az okozza a betegséget.
A hideg téli időjárás megágyaz, megfelelő terepet ad a náthának és a megfázásnak, de nem okoz betegséget. Legalábbis önmagában nem. A dolog több oldalról közelíthető meg.
Azok a kórokozók, amelyek a felső légúti betegségekért felelősek, könnyebben terjednek hűvösebb hőmérsékleten, ráadásul „célpontjaik” immunrendszere ebben az időszakban gyengébben működik. A két hatás felerősíti egymást, s nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen megbetegedés.
A téli hónapokban rendszerint kevesebb oxigénhez és vitaminhoz jutunk, többet vagyunk zárt és fűtött (azaz szárazabb levegőjű) helységekben.
A hideg csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ami szintén a kórokozóknak, vírusoknak, baktériumoknak kedvez. Ha kint tartózkodunk, figyeljünk a megfelelő, lehetőleg réteges öltözködésre, mert így sokkal kisebb esélyt hagyunk a megbetegedésre.
A benti tartózkodásnál pedig a megfelelő szellőztetésre kell odafigyelni, illetve arra, hogy túl meleg se legyen. Az immunrendszer téli „felturbózását” pedig már sok helyen tárgyaltuk, a legfőbb tanácsok: C és D-vitamin bevitel, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, na és persze a sok folyadék.
Fotó:
pixabay.com
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.