Miért lehet káros a gyümölcslé?
- Dátum: 2015.02.10., 18:30
- egészség, emésztőrendszer, gyümölcs, gyümölcslé, ivás, savas hatás, tápanyag, túlzás, vitamin
Hát azért, amiért általában a többi dolog: mert túlzásba visszük. Ha túl sok préselt/turmixolt gyümölcslevet fogyasztunk, annak többféle káros hatása is lehet.
A gyümölcslevek, különösen a frissen facsartak jól néznek ki, illatosak, gusztusosak, oltják a szomjat, finomak, mindennek tetejében egészségesnek tekintik őket. Első látásra tehát minden egyben van.
A valóság azonban jóval árnyaltabb. Bebizonyosodott, hogy aki túlzásba viszi a gyümölcslé fogyasztását, annak több negatív hatással kell szembenéznie. Mi a túlzás? Az általános vélemény szerint napi egy pohárnál több, míg mások úgy gondolják, hogy még ennyit sem szabad inni, csak maximum napi egy decilitert. Innentől kezdve az úgynevezett léböjtkúrák elvesztik létjogosultságukat.
Mi a gond? Több minden. Először is ott van az a dolog, hogy a gyümölcs folyékonnyá alakításával számos értékes tápanyag elveszik. Ez nemcsak rontja a gyümölcs értékét, hanem kifejezetten káros lehet az egészségre, elsősorban az immunrendszert tekintve. A vitaminok bevitelében mutatott előny is gyorsan elveszik akkor, ha lé formájában fogyasztjuk a gyümölcsöt. A szeletelés, pépesítés, turmixolás, préselés mind-mind gyengíti a termény értékét és erősíti a hátrányokat.
A gyümölcslevek savas hatása nemcsak az emésztőrendszerben okozhat gondot, hanem a fogakra is káros. Nem beszélve a cukortartalomról. A folyékony gyümölcsben található cukor sokkal könnyebben felszívódik a szervezetben, viszont ha nyersen harapunk bele mondjuk az almába, ez a folyamat sokkal egészségesebben zajlik le.
Fotó:
pixabay.com
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.