Menü

Miért tartunk attól, hogy önbizalmunk legyen?

Az emberek többségének nincs elég önbizalma. De nem is mer elindulni azon az úton, hogy azt növelje valamilyen technikával, mert ez visszatetszést kelt benne: attól tart, hogy nagyképű lesz, elveszíti a szerénységét, és a környezete nem nézi jó szemmel a változást. Vajon miért van bennünk ez a félelem?

Az önbizalom-hiánynak rengeteg oka lehet. Eredhet a családból, a gyerekkorból, vagy a felnőtt kapcsolatokból. Gyakorlatilag minden emberi visszajelzés formálhatja, és ha sok kritikát, kevés szeretetet és megerősítést kapunk, ha sikertelenek vagyunk, akkor bizony alacsonyabb lesz az önbizalmunk. Rengeteg technika létezik ennek fejlesztésére (life coaching, tréningek, pszichológiai és spirituális technikák), de az emberek többsége félelemből nem meri ezeket alkalmazni. Egyrészt félnek a változástól, és noha önbizalom-hiánnyal élni is rossz, a jelen helyzet legalább ismerős… Az új, a bizonytalan mindig félelmet kelt, főleg azok számára, akik nem elégedettek magukkal. Tartanak továbbá a környezetük visszajelzésétől, ugyanis az emberek többsége nem tudja elkülöníteni az önbizalmat és a nagyképűséget.

A kettő közötti különbség, hogy a nagyképű embernek nincs valódi önbizalma. A nagyképűség általában sok más negatív tulajdonsággal párosul, így az ilyen személyiségű embertársaink unszimpatikusak lehetnek számunkra. Ennek legfőbb oka a hiteltelenség: megérezzük, hogy az állításai túlzóak, zavaróak, vagy valótlanok. A nagyképű ember kiéhezett a csodálatra, ez pedig pont hogy a kevés önbizalomból fakad.

Az egészséges önbizalommal rendelkező embernek sokkal kevésbé van szüksége a környezete visszajelzéseire, ugyanis tisztában van a saját értékeivel. Ez nem azt jelenti, hogy folyton folyvást hirdeti azokat, hanem azt, hogy képes az önérvényesítésre. Az egészséges önbizalmú emberek személyisége vonzó lehet, pozitív energia és kiegyensúlyozott légkör veszi őket körül.

Sok esetben azonban az egészséges önbizalmúakkal kapcsolatban is elutasító lehet a környezet, két okból is: az egyik az irigység, a másik pedig a féltékenység. 

Az irigység hátterében ehhez hasonló gondolatok állhatnak: „Neki könnyebb, mint nekem!”; „Neki MIÉRT jobb, mint nekem, ugyan mivel érdemelte ki? Legalább ennyire járnának nekem is a jó dolgok!”

A féltékenység hátterében pedig az áll, hogy az önbizalommal teli ember kevésbé van rászorulva embertársaira. Nem kell „energiavámpírkodnia”, hiszen neki is sok energiája van. Nem igényli a környezete folyamatos pozitív visszajelzését és segítségét, hiszen enélkül is képes jól érezni magát. Mindez ijesztő lehet azok számára, akik megszokták, hogy szeretetük együtt jár a másik birtoklásával, hiszen onnantól a másik kevésbé akar majd az elvárásaiknak megfelelni. Az önbizalommal teli emberek szabadabbak, és ez a szabadság nem komfortos azoknak, akik a birtokló szeretet közegében érzik magukat biztonságban. Csakhogy ez a fajta biztonság illúzió: a szeretet energiájának áramlását lekorlátozza a féltékenység, a birtoklási vágy. Nem arról van szó, hogy ne jelenhetne meg a kapcsolatokban az egészséges féltés, de a hosszú távú féltékenység bizonyosan romboló hatású. 

Ahogy az önbizalom-hiány is. Hisz valódi szeretet csak az képes adni, aki önmagát is tudja szeretni.

Szerző: LighthousEarth

Fotó:
pixabay.com

Ünnep egyedül, de nem magányosan!

Az ünnepekre minden körülmények között fel kell készülni. Azoknak is, akik tudják, hogy szeretteik körében fogják őket eltölteni, és azoknak is, akik egyedül.

A halál belső ügyünk lett

A modern társadalom nem tud mit kezdeni a halál gondolatával és az erre való készülődéssel. Eltávolítja, elkendőzi a problémát, és még a haldoklónak is hazudik. Az élők számára az elmúlás témaköre, az ezzel kapcsolatos lelki megnyilvánulások egyfajta tabuk lettek. Miközben a médiában mégis egyre gyakrabban jelenik meg a gondolata.

A mese hatása a pszichére

Rengeteg gyermekekkel foglalkozó szakember, coach, pszichológus és pedagógus használja a meséket terápiás céllal. Ezért is alakult ki a meseterápia fogalma.

A túlzott perfekcionizmus hátrányai

Manapság egyre nagyobb elvárások szakadnak a nyakunkba, ami néhány embernél azt eredményezheti, hogy túlzottan perfekcionista lesz. Ez károsan hat egyaránt a saját mentális egészségünkre, teljesítményünkre és hosszú távon az emberi kapcsolatainkra is. Ezért fontos tehát felismerni, és tenni ellene!

A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei

A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.