Menü

A takarékoskodás ésszerű, a fukarkodás viszont hátráltatja a gyarapodást

Takarékoskodunk, vagy fukar módon spórolunk? Nem mindegy. Az egyik ugyanis azt jelenti, hogy ésszerűen gazdálkodunk a meglévő javainkkal, a másikkal viszont olyan energiákat közvetítünk, amely elzárja a gyarapodás lehetőségét.

Az élet fontos része a gazdálkodás. Ez alatt nem csupán a pénzt értjük: gazdálkodunk az időnkkel, az energiánkkal, a vízzel, stb. Ha tehát a hétköznapjainkban szeretnénk megvalósítani valamiféle gazdálkodás-menedzsmentet, akkor nem csak az anyagi javainkat érdemes átgondolni, hanem az összes többit is. A pénzügyi helyzetünkre pedig ez az összes tényező hatással lehet. A „meglévő javainkkal” való takarékoskodás természetesen azt jelenti, hogy pl. nem eszement módon szórjuk a (még?) nem is létező pénzünket, és nem bocsátkozunk felesleges áruhitelekbe, vagy egyéb elkerülhető adósságokba. A takarékoskodás egyben egyfajta védelmi tényező is: óvjuk a környezetünket, az energia-, vagy pénzügyi tartalékainkat.

Mindez viszont nem jelent egyet a fukarkodással, a túlzásba vitt spórolással. Azzal ugyanis éppen azt vonzzuk be, hogy mindenből kevés van, és kevés is lesz. Ha folyamatosan azt közvetítjük magunk és a környezetünk felé, hogy „nincs”, „nem adunk”, akkor ugyanezt fogjuk visszakapni is. A kiváló anyagi helyzetben lévő emberek mind arról számoltak be, hogy bár a takarékoskodást fontosnak tartják (nyilván ki-ki a maga szintjén), de sokszor azáltal gyarapodtak tovább, hogy előtte adtak és adakoztak. Hiszen ez egyfajta befektetés, és aki nem fektet be (azaz mindent visszatart), az nem is kaphat vissza. Ha viszont szívesen adunk abból, amink van, természetesen az ésszerűség keretein belül, az nem jelenti azt, hogy elpazarolnánk a javainkat, vagy a pénzünket, hiszen ezáltal teremtünk olyan erőteret magunk körül, melynek révén oda-vissza áramlanak az energiák, és ezzel együtt természetesen mindaz, amivel gazdálkodunk.

Amint vetsz, úgy aratsz – tartja a régi mondás. Aki pedig nem vet semmit, az egy idő után nem is arathat, hiába is spórol a meglévő terményeivel…

Fotó:
pixabay.com

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.