Menü

Az a bizonyos ex-sztori… Muszáj féltékenykedni?

Volt barátok, és volt barátnők, azaz az exek… A legtöbben ösztönösen féltékenyek rájuk. A kerülendő személyek listáján első helyen szerepelnek, és arra vágyunk, hogy ne csak mi ne akarjunk velük találkozni, hanem a párunk is kerülje el őket minél messzebbre. Vajon a hasznunkra válik ez a féltékeny és gyötrő érzés?

Biztosan mindannyian hallottunk már olyan történeteket, ahol a volt barát, vagy barátnő megkeserítette a kapcsolatot az ármánykodásával. Ez azonban elég ritka: a legtöbb esetben csak egy klasszikus történetet képviselnek az exek: egy volt kapcsolatot, amelynek valamiért, okkal, vége lett és lezárult. Akkor miért féltékeny az ember rájuk mégis, ösztönösen? Ebben az érzésben az alábbi tényezők is szerepet játszanak:

  • Furcsa érzés belegondolni, hogy valaha, nemrégiben a kedvesünk még őt ölelte, őt csókolta, vele élt, és őt hívta fel telefonon, ha fájt a szíve. Ebbe belegondolunk, és máris vizualizáljuk a fejünkben kettejük közös képét. Olyan, mintha a párunkat valaki mással látnánk az utcán, vagy a filmvásznon.
  • Azt érezzük, hogy ő valamiért több nálunk: több közös élményük, emlékük, együtt töltött évük van, jobban ismerik egymást, mint mi most, vagy vékonyabb a karja/nagyobb a kocsija, ésatöbbi. Természetesen az összehasonlítgatásnak nem sok alapja van…

Hány és hány olyan történetet hallottunk, ahol a pár végül szakított, és a férfi, vagy a nő az exe mellett kötött ki, netán éppen ő generálta a szakítást? Ezek mind-mind ott vannak a tudatunk mélyén, és sosem egy kellemes opció. Az már más kérdés, hogy az exekkel való kibékülésnek sokszor nincs több alapja, mint hogy társunk találkozik egy őt elvarázsoló idegennel. Sőt: egy idegenben még benne van az új lehetőség, az ex pedig valamiért a múlt részébe került.

Sok mindent fel lehetne sorolni, de minden tényező hátterében egy kulcsfontosságú elem áll: a bizalom, önmagunkban és a társunkban. Ha nagyon féltékenyek vagyunk az exre, főleg arra utaló alap nélkül, akkor bizonyos, hogy vagy a párunk iránti bizalom sérült, vagy a magunkba vetett hit sérült már eleve. Az utóbbinak több esélye van, ugyanis a féltékenység, valamint az ezzel kapcsolatos kínzó érzések általában onnan indulnak, hogy nem bízunk magunkban. Nincs annyi önbizalmunk, hogy higgyünk abban: ha közöttünk a társunkkal igaz, őszinte és mély szeretet van, akkor nem fog az exéhez visszamenni, nem ő lesz neki a fontosabb, hanem mi vagyunk az elsők az életében.

Ha sikerül eléggé hinnünk magunkban, akkor tudunk bízni a párunkban, és akkor tudunk függetlenedni attól a bizonyos ex-sztoritól. De hát akkor hogyan álljunk hozzá?

  • Fogadjuk el, hogy mindenkinek van múltja. Ez nekünk inkább előny lehet, mint hátrány, hiszen ennek köszönhető, hogy a párunk érettebb lett, tapasztalatokat szerzett. Biztosan sérült is, de azáltal tanult.
  • Gondoljunk hálával az exekre, ugyanis részben nekik köszönhetjük a párunkat! Ha ők nem szakítanak, akkor mi sem lennénk ott a szeretett férfi/nő mellett. Ha ők nincsenek együtt, akkor a párunkat nem a jelenlegi mivoltjában ismerjük meg, ugyanis minden ember alakít a másikon, és jelenleg általa is lett az, aki.
  • Mi értelme van féltékenynek lenni az exekre? Ami volt, elmúlt, bizonyára nem véletlenül szakítottak… Ha mégis egymáshoz találnának vissza velünk szemben, akkor bizony valami nagyon nem volt rendben a kapcsolatunkban, és homokvárra építkezett. Az ilyet jobb is elengedni. 

Fotó:
pixabay.com 

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.