Menü

Az a bizonyos ex-sztori… Muszáj féltékenykedni?

Volt barátok, és volt barátnők, azaz az exek… A legtöbben ösztönösen féltékenyek rájuk. A kerülendő személyek listáján első helyen szerepelnek, és arra vágyunk, hogy ne csak mi ne akarjunk velük találkozni, hanem a párunk is kerülje el őket minél messzebbre. Vajon a hasznunkra válik ez a féltékeny és gyötrő érzés?

Biztosan mindannyian hallottunk már olyan történeteket, ahol a volt barát, vagy barátnő megkeserítette a kapcsolatot az ármánykodásával. Ez azonban elég ritka: a legtöbb esetben csak egy klasszikus történetet képviselnek az exek: egy volt kapcsolatot, amelynek valamiért, okkal, vége lett és lezárult. Akkor miért féltékeny az ember rájuk mégis, ösztönösen? Ebben az érzésben az alábbi tényezők is szerepet játszanak:

  • Furcsa érzés belegondolni, hogy valaha, nemrégiben a kedvesünk még őt ölelte, őt csókolta, vele élt, és őt hívta fel telefonon, ha fájt a szíve. Ebbe belegondolunk, és máris vizualizáljuk a fejünkben kettejük közös képét. Olyan, mintha a párunkat valaki mással látnánk az utcán, vagy a filmvásznon.
  • Azt érezzük, hogy ő valamiért több nálunk: több közös élményük, emlékük, együtt töltött évük van, jobban ismerik egymást, mint mi most, vagy vékonyabb a karja/nagyobb a kocsija, ésatöbbi. Természetesen az összehasonlítgatásnak nem sok alapja van…

Hány és hány olyan történetet hallottunk, ahol a pár végül szakított, és a férfi, vagy a nő az exe mellett kötött ki, netán éppen ő generálta a szakítást? Ezek mind-mind ott vannak a tudatunk mélyén, és sosem egy kellemes opció. Az már más kérdés, hogy az exekkel való kibékülésnek sokszor nincs több alapja, mint hogy társunk találkozik egy őt elvarázsoló idegennel. Sőt: egy idegenben még benne van az új lehetőség, az ex pedig valamiért a múlt részébe került.

Sok mindent fel lehetne sorolni, de minden tényező hátterében egy kulcsfontosságú elem áll: a bizalom, önmagunkban és a társunkban. Ha nagyon féltékenyek vagyunk az exre, főleg arra utaló alap nélkül, akkor bizonyos, hogy vagy a párunk iránti bizalom sérült, vagy a magunkba vetett hit sérült már eleve. Az utóbbinak több esélye van, ugyanis a féltékenység, valamint az ezzel kapcsolatos kínzó érzések általában onnan indulnak, hogy nem bízunk magunkban. Nincs annyi önbizalmunk, hogy higgyünk abban: ha közöttünk a társunkkal igaz, őszinte és mély szeretet van, akkor nem fog az exéhez visszamenni, nem ő lesz neki a fontosabb, hanem mi vagyunk az elsők az életében.

Ha sikerül eléggé hinnünk magunkban, akkor tudunk bízni a párunkban, és akkor tudunk függetlenedni attól a bizonyos ex-sztoritól. De hát akkor hogyan álljunk hozzá?

  • Fogadjuk el, hogy mindenkinek van múltja. Ez nekünk inkább előny lehet, mint hátrány, hiszen ennek köszönhető, hogy a párunk érettebb lett, tapasztalatokat szerzett. Biztosan sérült is, de azáltal tanult.
  • Gondoljunk hálával az exekre, ugyanis részben nekik köszönhetjük a párunkat! Ha ők nem szakítanak, akkor mi sem lennénk ott a szeretett férfi/nő mellett. Ha ők nincsenek együtt, akkor a párunkat nem a jelenlegi mivoltjában ismerjük meg, ugyanis minden ember alakít a másikon, és jelenleg általa is lett az, aki.
  • Mi értelme van féltékenynek lenni az exekre? Ami volt, elmúlt, bizonyára nem véletlenül szakítottak… Ha mégis egymáshoz találnának vissza velünk szemben, akkor bizony valami nagyon nem volt rendben a kapcsolatunkban, és homokvárra építkezett. Az ilyet jobb is elengedni. 

Fotó:
pixabay.com 

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.

Miért olyan fontos az ölelés?!

Az ölelést a világon mind táján ismerik, alkalmazzák, hiszen a szeretet kimutatásának egyik legősibb formája. Gyógyító céllal is lehet alkalmazni, tessék kipróbálni.

Kütyüfüggőség: ma már a telefon használja az embert

Az okostelefonunk átvette az uralmat az életünk és a szabadidőnk felett. Az értelmes funkciók használata mellett vagy sokkal inkább helyett, haszontalan dolgokkal, végeláthatatlan rövid videók nézésével fárasztjuk magunkat, majd, teljesen jogosan, úgy érezzük, hogy nincs időnk semmire. Ha valamennyire is magadra ismertél, akkor ez a cikk neked szól. Ugyanis az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan alakul ki a telefonfüggőség és mit tehetünk ellene.

Próbálunk segíteni, mégsem sikerül – így alakul ki a téves empátia

Manapság egyre alaposabb tudást szerzünk a másokkal való együttműködés érzelmi hátteréről, emiatt furcsának tűnhet, hogy egy olyan alapkő, mint az empátia fogalma félreérthető lehet. Fontos tisztázni jelentését és megnyilvánulását önmagunkban és mások felé, mert könnyen meglehet, hogy amit együttérzésnek szántunk, az tulajdonképpen csak önsorsrontást hordoz magában.

Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?