Nagyító alatt az iskolai füzetek
- Dátum: 2015.05.22., 08:54
- „macskakaparás”, finommotorika, íráskép, írástanulás, kézírás, kudarc, önértékelés, személyiségfejlődés, szorongás
Az írástanulás fontos mozzanata a gyerekek fejlődésének, amellett, hogy jelentősen befolyásolja az egész iskolai pályafutást, az önértékelésre is komoly hatást gyakorolhat. A rendezetlen füzetet, illetve a kusza betűket érdemes komolyan venni, a szakértők szerint ugyanis ezek figyelmeztető jelzések.
Fel kell figyelni arra, ha a gyerek írásképe rendezetlen, és ha a betűk formálása problémás, de korántsem kifizetődő a bűntető, elmarasztaló szülői reakció. Sok tényező nehezítheti az írástanulást, kisiskoláskor elején még gyakran fejletlen a finommotorika, probléma lehet a figyelemmel, a koncentrációval, illetve a külső teljesítményelvárások bénító hatására is megjelenhet az úgynevezett „macskakaparás”.
Amikor nem sikerül a betűk formálása úgy, ahogyan azt elvárnák, a gyerekben kialakulhat egy szorongás, egy kudarcérzés, amely hosszú távon is negatív hatású lehet. A lemaradás, és a sorozatos kudarcok hatására a sikertelenség az önértékelés része lesz, amely tovább fokozza a problémát.
A kamaszkorban megjelenő kusza betűk viszont egészen mást jelentenek, általában a természetes identitásválság lenyomatai. 18-20 éves korra pedig, az öndefiniálás fontos részeként kialakul a viszonylag állandó mintázatot mutató egyéni íráskép.
Az írástanulás tehát egy nagyon hosszú folyamat, mely kapcsolatban áll a személyiségfejlődéssel, sikerei, kudarcai nemcsak az egész iskolai pályafutást határozzák meg, hanem a gyerek önértékelésének alakulását is.
Egyébként a szakértők szerint az írástanulás és az önértékelés kapcsolata nemcsak egyirányú hatásmechanizmus. Vagyis az írástanulás kudarcai egyrészről negatívan befolyásolhatják a gyerek önértékelését is, másrészről pedig maga az önértékelési problémák is tükröződhetnek az írásképen.
Fotó:
Pixabay.com
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.