Nagyító alatt az iskolai füzetek
- Dátum: 2015.05.22., 08:54
- „macskakaparás”, finommotorika, íráskép, írástanulás, kézírás, kudarc, önértékelés, személyiségfejlődés, szorongás
Az írástanulás fontos mozzanata a gyerekek fejlődésének, amellett, hogy jelentősen befolyásolja az egész iskolai pályafutást, az önértékelésre is komoly hatást gyakorolhat. A rendezetlen füzetet, illetve a kusza betűket érdemes komolyan venni, a szakértők szerint ugyanis ezek figyelmeztető jelzések.
Fel kell figyelni arra, ha a gyerek írásképe rendezetlen, és ha a betűk formálása problémás, de korántsem kifizetődő a bűntető, elmarasztaló szülői reakció. Sok tényező nehezítheti az írástanulást, kisiskoláskor elején még gyakran fejletlen a finommotorika, probléma lehet a figyelemmel, a koncentrációval, illetve a külső teljesítményelvárások bénító hatására is megjelenhet az úgynevezett „macskakaparás”.
Amikor nem sikerül a betűk formálása úgy, ahogyan azt elvárnák, a gyerekben kialakulhat egy szorongás, egy kudarcérzés, amely hosszú távon is negatív hatású lehet. A lemaradás, és a sorozatos kudarcok hatására a sikertelenség az önértékelés része lesz, amely tovább fokozza a problémát.
A kamaszkorban megjelenő kusza betűk viszont egészen mást jelentenek, általában a természetes identitásválság lenyomatai. 18-20 éves korra pedig, az öndefiniálás fontos részeként kialakul a viszonylag állandó mintázatot mutató egyéni íráskép.
Az írástanulás tehát egy nagyon hosszú folyamat, mely kapcsolatban áll a személyiségfejlődéssel, sikerei, kudarcai nemcsak az egész iskolai pályafutást határozzák meg, hanem a gyerek önértékelésének alakulását is.
Egyébként a szakértők szerint az írástanulás és az önértékelés kapcsolata nemcsak egyirányú hatásmechanizmus. Vagyis az írástanulás kudarcai egyrészről negatívan befolyásolhatják a gyerek önértékelését is, másrészről pedig maga az önértékelési problémák is tükröződhetnek az írásképen.
Fotó:
Pixabay.com
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.