Nagyító alatt az iskolai füzetek
- Dátum: 2015.05.22., 08:54
- „macskakaparás”, finommotorika, íráskép, írástanulás, kézírás, kudarc, önértékelés, személyiségfejlődés, szorongás
Az írástanulás fontos mozzanata a gyerekek fejlődésének, amellett, hogy jelentősen befolyásolja az egész iskolai pályafutást, az önértékelésre is komoly hatást gyakorolhat. A rendezetlen füzetet, illetve a kusza betűket érdemes komolyan venni, a szakértők szerint ugyanis ezek figyelmeztető jelzések.
Fel kell figyelni arra, ha a gyerek írásképe rendezetlen, és ha a betűk formálása problémás, de korántsem kifizetődő a bűntető, elmarasztaló szülői reakció. Sok tényező nehezítheti az írástanulást, kisiskoláskor elején még gyakran fejletlen a finommotorika, probléma lehet a figyelemmel, a koncentrációval, illetve a külső teljesítményelvárások bénító hatására is megjelenhet az úgynevezett „macskakaparás”.
Amikor nem sikerül a betűk formálása úgy, ahogyan azt elvárnák, a gyerekben kialakulhat egy szorongás, egy kudarcérzés, amely hosszú távon is negatív hatású lehet. A lemaradás, és a sorozatos kudarcok hatására a sikertelenség az önértékelés része lesz, amely tovább fokozza a problémát.
A kamaszkorban megjelenő kusza betűk viszont egészen mást jelentenek, általában a természetes identitásválság lenyomatai. 18-20 éves korra pedig, az öndefiniálás fontos részeként kialakul a viszonylag állandó mintázatot mutató egyéni íráskép.
Az írástanulás tehát egy nagyon hosszú folyamat, mely kapcsolatban áll a személyiségfejlődéssel, sikerei, kudarcai nemcsak az egész iskolai pályafutást határozzák meg, hanem a gyerek önértékelésének alakulását is.
Egyébként a szakértők szerint az írástanulás és az önértékelés kapcsolata nemcsak egyirányú hatásmechanizmus. Vagyis az írástanulás kudarcai egyrészről negatívan befolyásolhatják a gyerek önértékelését is, másrészről pedig maga az önértékelési problémák is tükröződhetnek az írásképen.
Fotó:
Pixabay.com
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.