Menü

A szexfüggőség létező fogalom

Függeni sok mindentől lehet: az ismert szenvedélyek közé tartoznak a kávé, a cigaretta, az alkohol, valamint a drogok. A játékszenvedély ma már az ismertebb függőségek közé tartozik, amikoris a szenvedélybeteg bármennyi pénzt eljátszik, ami a keze közé kerül, nem törődve ennek következményeivel. Nem tudhatjuk, mennyire szorult vissza ez a jelenség azzal, hogy korlátozták a játékgépek elhelyezésének lehetőségét hazánkban. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a szexuális élet területén is jelentkezhet a játékfüggőséghez hasonlítható szenvedélybetegség.

A szex endorfint, azaz boldogsághormonokat termel - nem véletlen, hogy sokan a csokoládéhoz hasonlítják, mint édes élvezetet. Innen indul a függőség kialakulása: a szexfüggők, mint általában a szenvedélybetegek, valamilyen hiányt szeretnének pótolni az életükben. Lehet az például a szeretethiány valamilyen formája. Nem biztos, hogy a probléma eredetét a jelenben kell keresni. Elképzelhető, hogy a függő az aktuális figyelmet hiányolja, de akár gyerekkori eredetű is lehet a hiányérzet, amit pótolni szeretne. 

A szexfüggőség azért kevésbé ismeretes jelenség, mert sokan összekeverik az erős szexuális vággyal. Mivel az emberek nem egyforma libidóval rendelkeznek, azaz van, aki jobban kívánja a szexet, míg másoknak alacsonyabb szexuális aktivitás is elegendő, így nehéz lehet behatárolni, hogy hol van az a pont, amikor már függőségről beszélünk. A választ a hétköznapi életben kell keresni, nem pedig az ágyban. 

A szexfüggő életére erősen hatással van szenvedélye: a játékszenvedéllyel küzdőhöz hasonlóan gondolatai folyamatosan szenvedélye tárgya körül forognak, azért bármit megtesz, kockáztat, és egy lapra tesz fel. A szexfüggő esetén nem arról van szó, hogy a megcsalást, a "csajozást/pasizást" áhítja, hanem a folyamatos szexen, az élvezet fenntartásán van a hangsúly. Olyan ez számára, mint egy hullámvasút: szex közben jól és boldognak érzi magát, de amint nem szexuális helyzetben van, máris eluralkodik rajta a letörtség, és újra vágyakozik az izgalom, a szenvedély érzésére. Hiszen akkor érzi magát boldognak, teljesnek - más hétköznapi öröm azonban már nem tudja kielégíteni. Jellemző, hogy szinte gondolkodás nélkül kockáztatja a családi életét, a munkahelyét, vagy bármi mást annak érdekében, hogy pillanatnyi kielégülést élhessen át. Pontosan úgy, mint ahogy az alkoholisták is sok mindenre hajlandóak egy újabb pohár ital érdekében. Ezt persze kísérhetik lelkiismeret-furdalással terhelt szakaszok, de ebből is egy ördögi kör válik: a gyülekező felhők elől ismét a szexbe menekül a szexfüggő személy. 

A jelenségre ugyanaz igaz, mint más szenvedélybetegségre, hogy komolyabb probléma esetén már nem megoldás a szidás, az ostorozás. A függőnek fel kell ismernie függősége tárgyát, és azt, hogy élete a szenvedélye miatt kikerült az irányítása alól, és függése eluralkodott rajta. Csak a beismerést követően lehetséges a gyógyulás, amely mindig az első lépés a megoldás felé. A változáshoz pedig a mélyen rejlő okokat kell feltárni és kezelni: terapeuta segítségével lehet megkeresni, hogy mi okozza a hiányérzetet, és hogyan lehet azt kezelni mind a múltban, mind pedig a jelenben. Segítséget kérni ebben az esetben sem szégyen: a szakemberek pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez a fajta függőség sem különbözik a többitől - és talán nem is gondolnánk, de a jelenség nem is olyan ritka.  

Jövő héten folytatjuk a témát, és a pornófüggőség jelenségével foglalkozunk. 

Fotó:
Pixabay.com

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?