Menü

Kommunikációs patthelyzetek

Ismerős az a helyzet, amikor bármennyire is igyekszünk vágyainkat kifejezni, az valahol félrecsúszik, félreértelmeződik? A szakértők szerint ez nagyon is általános jelenség a kommunikáció világában, vagyis, hogy kifejezéseinket környezetünk másképp értelmezi, mint ahogy mi gondoljuk.

Lépten-nyomon szembesítenek bennünket azzal, hogy a kapcsolatokat a kommunikáció minősége határozza meg leginkább. Ugyanakkor, amikor a fent említett helyzettel állunk szemben nap, mint nap, úgy érezhetjük, parttalanul próbáljuk kifejezésre juttatni vágyainkat, mert azok vagy süket fülekre találnak, vagy félreértelmeződnek.

Sokaknak ismerős lehet az a helyzet is, hogy szeretnénk, ha a párunk meglepne minket, de ha ezt nekünk kell kimondanunk, akkor a várt hatás elmarad, nincs igazi meglepetés. Ha viszont nem fejezzük ki egyértelműen vágyainkat, hanem elvárjuk, hogy a másik kitalálja azokat, akkor megint csak könnyen a csalódás útján találhatjuk magunkat.

Ezek tipikus, és nagyon gyakori kommunikációs csapdák, ilyen esetekben a megfelelés eleve kizárt. De ha felismerjük ezeket a kommunikációs patthelyzeteket, és türelemmel viszonyulunk hozzájuk, kevésbé érezzük majd a tehetetlenségből adódó frusztrációt. Igen, mondani könnyű, hogy a kapcsolat alapja a kommunikáció, és vágyainkat kifejezésre kell juttatni, valamint megfelelően kell dekódolni partnerünk elvárásait, de valójában ez egy nagyon bonyolult feladat.

Fotó:
Pixabay.com

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.