Menü

Randik réme a rossz lehelet

Mindenki tudja milyen ciki, ha rossz a lehelete, és milyen kellemetlen, ha valakinél megérezzük a rossz szájszagot. Ennek ellenére gyakori problémáról van szó, körülbelül a lakosság 30%­át érinti, és főként a nem megfelelő szájhigiénia okozza.

A rossz szájszagot leggyakrabban a fogakon lerakodó lepedékben található ételmaradékok bomlása idéz elő. Kialakulhat átmenetileg rossz lehelet, de tartósan fennálló problémáról is szó lehet. Cikinek tartjuk, de azért hajlamosak vagyunk elbagatellizálni ezt a problémát, pedig bármennyire is kisstílű dolognak tűnik, emberi kapcsolatainkra is rossz hatással lehet.

Ha például egy randin partnerünk kellemetlennek érzi leheletünket, nem fogja élvezni a találkozót, és valószínűleg a rólunk alkotott ítélete se lesz kedvező. Persze azért randevú előtt az emberek többsége odafigyel, hogy még véletlenül se érkezzen rossz lehelettel a találkozóra, ugyanakkor a kellemetlen szájszag lehet tartósan fennálló probléma, és nemcsak az elmaradt fogmosás okozhatja.

Az elhanyagolt szájhigiénia mellett okozhatja ínygyulladás, kellemetlen ételek fogyasztása, de bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat a rossz lehelet. Jó szájhigiénia mellett kialakuló rossz szájszag esetén feltételezhető, hogy valamilyen általános betegség áll a probléma hátterében, például diabetes, vesebetegség, vagy daganatos megbetegedés. Mivel a dohányzás szájszárazságot okoz, ezért szintén hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához.

A megelőzés érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott fogmosási gyakorlatot betartani. Vagyis naponta legalább kétszer és minimum 2 percig mossuk fogainkat, ne feledkezzünk meg a nyelvünk tisztításáról sem, napközben pedig érdemes fogselyem használatával eltüntetni a rossz lehelet kialakulásban leginkább szerepet játszó ételmaradékokat, lepedéket.

Fotó:
Pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.