Menü

Randik réme a rossz lehelet

Mindenki tudja milyen ciki, ha rossz a lehelete, és milyen kellemetlen, ha valakinél megérezzük a rossz szájszagot. Ennek ellenére gyakori problémáról van szó, körülbelül a lakosság 30%­át érinti, és főként a nem megfelelő szájhigiénia okozza.

A rossz szájszagot leggyakrabban a fogakon lerakodó lepedékben található ételmaradékok bomlása idéz elő. Kialakulhat átmenetileg rossz lehelet, de tartósan fennálló problémáról is szó lehet. Cikinek tartjuk, de azért hajlamosak vagyunk elbagatellizálni ezt a problémát, pedig bármennyire is kisstílű dolognak tűnik, emberi kapcsolatainkra is rossz hatással lehet.

Ha például egy randin partnerünk kellemetlennek érzi leheletünket, nem fogja élvezni a találkozót, és valószínűleg a rólunk alkotott ítélete se lesz kedvező. Persze azért randevú előtt az emberek többsége odafigyel, hogy még véletlenül se érkezzen rossz lehelettel a találkozóra, ugyanakkor a kellemetlen szájszag lehet tartósan fennálló probléma, és nemcsak az elmaradt fogmosás okozhatja.

Az elhanyagolt szájhigiénia mellett okozhatja ínygyulladás, kellemetlen ételek fogyasztása, de bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat a rossz lehelet. Jó szájhigiénia mellett kialakuló rossz szájszag esetén feltételezhető, hogy valamilyen általános betegség áll a probléma hátterében, például diabetes, vesebetegség, vagy daganatos megbetegedés. Mivel a dohányzás szájszárazságot okoz, ezért szintén hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához.

A megelőzés érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott fogmosási gyakorlatot betartani. Vagyis naponta legalább kétszer és minimum 2 percig mossuk fogainkat, ne feledkezzünk meg a nyelvünk tisztításáról sem, napközben pedig érdemes fogselyem használatával eltüntetni a rossz lehelet kialakulásban leginkább szerepet játszó ételmaradékokat, lepedéket.

Fotó:
Pixabay.com

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

Orrvérzés gyermekeknél – Hogyan segíthet?

Az orrvérzés gyermekkorban gyakori jelenség, amely a legtöbb esetben ijesztőbbnek tűnik, mint amennyire veszélyes. Egy hirtelen megjelenő vérzés láttán azonban könnyű megijedni, különösen akkor, ha a gyermek sír, fél vagy nem érti, mi történik vele. A jó hír, hogy az esetek többségében egyszerű otthoni elsősegélynyújtással rövid idő alatt megállítható a vérzés. Nem mindegy azonban, hogyan segítünk.

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.