Randik réme a rossz lehelet
- Dátum: 2015.07.27., 17:58
- diabetes, dohányzás, fogmosás, fogselyem, kellemetlen lehelet, rossz szájszag, szájhigiénia
Mindenki tudja milyen ciki, ha rossz a lehelete, és milyen kellemetlen, ha valakinél megérezzük a rossz szájszagot. Ennek ellenére gyakori problémáról van szó, körülbelül a lakosság 30%át érinti, és főként a nem megfelelő szájhigiénia okozza.
A rossz szájszagot leggyakrabban a fogakon lerakodó lepedékben található ételmaradékok bomlása idéz elő. Kialakulhat átmenetileg rossz lehelet, de tartósan fennálló problémáról is szó lehet. Cikinek tartjuk, de azért hajlamosak vagyunk elbagatellizálni ezt a problémát, pedig bármennyire is kisstílű dolognak tűnik, emberi kapcsolatainkra is rossz hatással lehet.
Ha például egy randin partnerünk kellemetlennek érzi leheletünket, nem fogja élvezni a találkozót, és valószínűleg a rólunk alkotott ítélete se lesz kedvező. Persze azért randevú előtt az emberek többsége odafigyel, hogy még véletlenül se érkezzen rossz lehelettel a találkozóra, ugyanakkor a kellemetlen szájszag lehet tartósan fennálló probléma, és nemcsak az elmaradt fogmosás okozhatja.
Az elhanyagolt szájhigiénia mellett okozhatja ínygyulladás, kellemetlen ételek fogyasztása, de bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat a rossz lehelet. Jó szájhigiénia mellett kialakuló rossz szájszag esetén feltételezhető, hogy valamilyen általános betegség áll a probléma hátterében, például diabetes, vesebetegség, vagy daganatos megbetegedés. Mivel a dohányzás szájszárazságot okoz, ezért szintén hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához.
A megelőzés érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott fogmosási gyakorlatot betartani. Vagyis naponta legalább kétszer és minimum 2 percig mossuk fogainkat, ne feledkezzünk meg a nyelvünk tisztításáról sem, napközben pedig érdemes fogselyem használatával eltüntetni a rossz lehelet kialakulásban leginkább szerepet játszó ételmaradékokat, lepedéket.
Fotó:
Pixabay.com
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.