Randik réme a rossz lehelet
- Dátum: 2015.07.27., 17:58
- diabetes, dohányzás, fogmosás, fogselyem, kellemetlen lehelet, rossz szájszag, szájhigiénia
Mindenki tudja milyen ciki, ha rossz a lehelete, és milyen kellemetlen, ha valakinél megérezzük a rossz szájszagot. Ennek ellenére gyakori problémáról van szó, körülbelül a lakosság 30%át érinti, és főként a nem megfelelő szájhigiénia okozza.
A rossz szájszagot leggyakrabban a fogakon lerakodó lepedékben található ételmaradékok bomlása idéz elő. Kialakulhat átmenetileg rossz lehelet, de tartósan fennálló problémáról is szó lehet. Cikinek tartjuk, de azért hajlamosak vagyunk elbagatellizálni ezt a problémát, pedig bármennyire is kisstílű dolognak tűnik, emberi kapcsolatainkra is rossz hatással lehet.
Ha például egy randin partnerünk kellemetlennek érzi leheletünket, nem fogja élvezni a találkozót, és valószínűleg a rólunk alkotott ítélete se lesz kedvező. Persze azért randevú előtt az emberek többsége odafigyel, hogy még véletlenül se érkezzen rossz lehelettel a találkozóra, ugyanakkor a kellemetlen szájszag lehet tartósan fennálló probléma, és nemcsak az elmaradt fogmosás okozhatja.
Az elhanyagolt szájhigiénia mellett okozhatja ínygyulladás, kellemetlen ételek fogyasztása, de bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat a rossz lehelet. Jó szájhigiénia mellett kialakuló rossz szájszag esetén feltételezhető, hogy valamilyen általános betegség áll a probléma hátterében, például diabetes, vesebetegség, vagy daganatos megbetegedés. Mivel a dohányzás szájszárazságot okoz, ezért szintén hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához.
A megelőzés érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott fogmosási gyakorlatot betartani. Vagyis naponta legalább kétszer és minimum 2 percig mossuk fogainkat, ne feledkezzünk meg a nyelvünk tisztításáról sem, napközben pedig érdemes fogselyem használatával eltüntetni a rossz lehelet kialakulásban leginkább szerepet játszó ételmaradékokat, lepedéket.
Fotó:
Pixabay.com
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.