Randik réme a rossz lehelet
- Dátum: 2015.07.27., 17:58
- diabetes, dohányzás, fogmosás, fogselyem, kellemetlen lehelet, rossz szájszag, szájhigiénia
Mindenki tudja milyen ciki, ha rossz a lehelete, és milyen kellemetlen, ha valakinél megérezzük a rossz szájszagot. Ennek ellenére gyakori problémáról van szó, körülbelül a lakosság 30%át érinti, és főként a nem megfelelő szájhigiénia okozza.
A rossz szájszagot leggyakrabban a fogakon lerakodó lepedékben található ételmaradékok bomlása idéz elő. Kialakulhat átmenetileg rossz lehelet, de tartósan fennálló problémáról is szó lehet. Cikinek tartjuk, de azért hajlamosak vagyunk elbagatellizálni ezt a problémát, pedig bármennyire is kisstílű dolognak tűnik, emberi kapcsolatainkra is rossz hatással lehet.
Ha például egy randin partnerünk kellemetlennek érzi leheletünket, nem fogja élvezni a találkozót, és valószínűleg a rólunk alkotott ítélete se lesz kedvező. Persze azért randevú előtt az emberek többsége odafigyel, hogy még véletlenül se érkezzen rossz lehelettel a találkozóra, ugyanakkor a kellemetlen szájszag lehet tartósan fennálló probléma, és nemcsak az elmaradt fogmosás okozhatja.
Az elhanyagolt szájhigiénia mellett okozhatja ínygyulladás, kellemetlen ételek fogyasztása, de bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat a rossz lehelet. Jó szájhigiénia mellett kialakuló rossz szájszag esetén feltételezhető, hogy valamilyen általános betegség áll a probléma hátterében, például diabetes, vesebetegség, vagy daganatos megbetegedés. Mivel a dohányzás szájszárazságot okoz, ezért szintén hozzájárulhat a kellemetlen lehelet kialakulásához.
A megelőzés érdekében érdemes a szakemberek által ajánlott fogmosási gyakorlatot betartani. Vagyis naponta legalább kétszer és minimum 2 percig mossuk fogainkat, ne feledkezzünk meg a nyelvünk tisztításáról sem, napközben pedig érdemes fogselyem használatával eltüntetni a rossz lehelet kialakulásban leginkább szerepet játszó ételmaradékokat, lepedéket.
Fotó:
Pixabay.com
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.