Így fog sportolni a gyerek

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egészséges életforma két alappillére az, hogy gyermekeink fejlődésük során megfelelő viselkedésmintát tanuljanak mind a táplálkozásra, mind a mozgásra nézve.

Az egészséges ételek jó eséllyel sikeres megismertetése mellett sokan alaposan rágörcsölnek arra, hogy a gyerek bizony mozogjon. Beíratják ide, majd elviszik oda, s hacsak nincs véletlenül szerencséjük, észre sem veszik, hogy rossz úton járnak. A gyerek unja, nem szereti, esetleg keménynek, fárasztónak találja azt a sportot, amit apuka, anyuka kinézett neki. A puding próbája az evés, nincs baj, csak akkor, ha ennek nem vagyunk tudatában.

A dolog a megfelelő példamutatással kezdődik, azaz ha a szülők sportosak, rendszeresen mozognak, az mindenképpen jó hatással van a gyermekre is, hiszen ebben nő fel. Így könnyebben kapható a mozgásra, magáénak érzi az életformát. Nem beszélve arról, hogy a szülő hitelesebb, tudja mit akar, miről beszél.

Itt persze nemcsak arról beszélünk, hogy anyuka, vagy apuka fusson le napi tíz kilométert, az is sokat számíthat például, hogy a szülő szereti a sportot, érdeklődik iránta, beszél róla, nézi a tévében a közvetítéseket, műsorokat (mondjuk a gyerekkel együtt)...

Ha a fent vázolt helyzetet sikeresen elértük, még messze nem vagyunk készen. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az általuk kinézet sporthoz ragaszkodnak és azt erőltetik, nem, vagy csak későn veszik észre, hogy felesleges. Az erőltetés már csak azért is ballépés, mert ezáltal a gyereknek a többi mozgásformától is elmehet egycsapásra a kedve.

Érdemes a gyerek személyiségét, adottságait is figyelembe venni, utóbbira ma már remek vizsgálatok vannak. Ezek segítségével leszűkíthető a kör. A kedvet, motivációt sok tényező befolyásolja, és ezek idővel változnak, emiatt folyamatosan résen kell lennünk és odafigyelnünk gyermekünkre.

Fotó:
Pixabay.com