Otthoni felkészülés az iskolakezdésre
- Dátum: 2015.08.20., 18:21
- alvás, diák, gyerek, iskola, iskolakezdés, kipihentség, tanulás, tanuló
Hamarosan itt az iskolakezdés, és sok szülő, valamint gyerek szeretné még kiélvezni a nyári szünet utolsó perceit. Későn lefekedüni, a szabadidőt minél kellemesebben eltölteni, és az iskolára lehetőleg még csak nem is gondolni, ameddig nem muszáj. Csakhogy ebben az üzemmódban általában megviseli a gyerekeket, amikor újra visszaülnek az iskolapadba, és nehezen rázódnak bele újra a tanulásba és az iskolai életbe. A gyerekeknek is jót teszünk azzal, ha nem egyik napról a másikra kell váltaniuk, hanem fokozatosan állítjuk vissza a napirendjüjket.
Az első és legfontosabb kérdés az esti lefekvés ideje. A nyári szünetben általában engedékenyebbek a szülők, és nem nézik annyira az órát, hogy mikor van "pizsamaosztás". Ez teljesen természetes, viszont ezzel egyidejűleg a kicsik bioritmusa módosul, és a sok pihenést igénylő szervezetüket megviseli, ha hirtelen kell újra korábban lefeküdni, valamint szintén korán felkelni. Most még nem késő elkezdeni, hogy napról napra fokozatosan visszaállítsuk a gyermekek lefekvési és felkelési idejét. Ha így teszünk, akkor az iskolakezdés idején sokkal kipihentebbek és energikusabbak lesznek, valamint könnyebben veszik az új tanévvel járó akadályokat.

A szünet idejére - érthető módon - a csemeték igyekeznek kikapcsolni az iskolai feladatokat, a tanulást. Bár sajnos a nebulók java része igen sok házi feladatot kap a nyárra is. A lelkiismeretükön, valamint a szülő/gyerek idején, szorgalmán és odafigyelésén is múlik, hogy mindezekkel foglalkozik-e a nyár alatt, vagy csak az utolsó percre hagyja azokat. Mindenesetre ha van házi feladatcsomag, ha nincs, érdemes újra gondolkodásra bírni a gyerekeket, és játékos feladatokkal visszarázni, felkészíteni őket a tanulásra. Nem kell túlzásba vinni, és maximalista módon magoltatni a gyereket, csupán csak annyi legyen a cél, hogy ne legyen számára élesváltás, amikor visszaül az iskolapadba.
A cél tehát nem az, hogy elszomorítsuk a gyerek utolsó szabadnapjait, inkább csak arra készítjük fel őket finoman, fokozatosan, hogy hamarosan újra visszaváltozik minden a hétköznapi kerékvágásba, és ez ne érje őket váratlanul, egyik napról a másikra. Noha a gyerekek rugalmasak, de azért szükségük van a biztonságra, az odafigyelésre, a megfelelő pihenésre.
Fotó:
Pixabay.com
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.