Menü

Munkaerőpiac: mit ér a nő, ha szülő

A pozitív változások ellenére a gyerekvállalás még mindig nagyon egyoldalúan terheli meg a nők munkaerő-piaci részvételét, karrierjét.

Meddig maradjak otthon a gyerekkel szülés után? Karrier előtt, vagy közben vállaljak gyereket? Mit tegyek, hogy a gyerekvállalás ne jelentse egyben a karrierem végét? Hogyan térhetek vissza sikeresen a munka világába GYES után? Nos, igen, annak ellenére, hogy egyre több férfi vállal egyre aktívabb szerepet a gyereknevelésben, mégis ezek a dilemmák továbbra is leginkább a nőket érintik.

Fontos lenne, hogy ne külső társadalmi kényszer, norma határozza meg, hogy egy édesanya meddig maradjon otthon gyermekével a szülést követően. Lehet ez hosszabb vagy rövidebb időszak, általánosan nem lehet megállapítani, hogy az adott családnak, gyermeknek, anyának mennyi idő a legmegfelelőbb.

Kimondva, kimondatlanul, a gyerekvállalás rontja a nők munkaerő-piaci lehetőségeit. Fontos tehát, hogy a gyerekvállalásnál erre is figyelmet fordítsunk, és tudatos lépésekkel megkönnyítsük a munkaerőpiacra való sikeres visszatérésünket.

A tudatos lépések alatt a következőeket kell érteni. Határozzuk meg, hogy hozzávetőlegesen mennyi ideig szeretnénk otthon maradni gyermekünkkel. A munkába történő visszatérés időpontjának meghatározása segít minket abban, hogy kontrolláljuk a jövőbeli terveinket. Amennyiben a régi munkahelyre történő visszatérést tervezzük, semmiképpen ne vágjunk el minden szálat munkáltatónkkal abban a pillanatban, hogy elmegyünk szülni. Nyilván nem ez az első szempont, amikor gyereket vállalunk, de a munkahellyel, régi kollégákkal történő akárcsak minimális kapcsolattartás is nagyban megkönnyítheti visszatérésünket a munkába (kapcsolati tőke megőrzése, naprakész információk).

Amennyiben nincs még megkezdett karrier, vagy nincs lehetőség a régi munkahelyre való visszatérésre, más szempontokat kell átgondolni. Például, hogy milyen jellegű munkát szeretnénk vállalni, hogyan tudjuk ezt időben összeegyeztetni a gyerekneveléssel. Terveinket realizálnunk kell, összevetve szakmai tapasztalatainkkal, illetve végzettségünkkel. Ha új képességeket akarunk megszerezni, tanulni szeretnénk még valamit, ne általában véve a tanulásról döntsünk, hanem arról, hogy mit fogunk tanulni. Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy „alibi” tanulásba kezdünk, ami végül haszontalan lesz hosszú távon. Tanulás esetén a tanulmány mindenképpen illeszkedjen az eddigi végzettségünkhöz, vagy szorosan kapcsolódjon konkrét jövőbeli munkavállalási terveinkhez.

Ha önbizalomhiányban szenvedünk, útmutatásra lenne szükségünk, felkereshetünk egy karrier, vagy munkaerő-piaci tanácsadót is, aki segíthet terveinket rendszerezni, munkaerő-piaci lehetőségeinket realizálni, illetve felkészülni a munkavállalásra.

Fotó:
Pixabay.com

Használt ruhát venni menő!

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.

Mi okozza az utazás utáni depressziót?

Tapasztalták már, hogy nyaralásból hazatérve szomorú hangulatuk lett? Ez az úgynevezett nyaralás utáni depresszió, amely egyáltalán nem ritka jelenség. Szerencsére az ilyenkor fellépő rosszkedv különböző módszerekkel enyhíthető.

Óvjuk okoseszközeinket, gyógyszereinket a melegtől!

Nem csak az emberek viselik nehezen a kánikulát, hanem a technológiai eszközök is megsínylik a szélsőséges időjárást. Az extrém időjárás nem csak az emberek életét nehezíti meg, de használati tárgyainkban is kárt tehet.

Nevelési módszerek, amelyek nem tesznek jót a gyermeknek

Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. Nem mindig tudatosítjuk azonban, hogy nem jó mindenáron a „legjobb“ szülőnek lenni, olyannak, aki gyermekének mindent megvásárol, amit az akar, vagy megoldja helyette a problémáit és akárhányszor leesik, mindig felveszi. Az ilyen módszerrel számos fontos leckétől fosztjuk meg gyermekünket, mellyel még gyerekkorában kellene megbirkóznia, amikor a következmények még nem fájnak annyira, mint felnőttkorban.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.