Menü

Kiváló kalciumforrás a szezámmag

Évtizedek óta élünk abban a hitben, hogy csontjaink erősítéséhez sok tejet kell innunk, valamint hogy a csontritkulás megelőzéséhez ajánlott bizonyos fajta joghurtokat, tejtermékeket fogyasztanunk. Sajnos a valóságban a legtöbb ember szervezete nem tudja hasznosítani a tejben lévő kalciumot – főleg, hogy a bolti tej a jelenlegi állapotában egész más szerkezeti felépítésű, mint a házi tej.

Amennyiben kiváló és jól hasznosítható kalciumforrást keresünk, úgy fedezzük fel magunknak újra a szezámmagot! 100 grammjában ugyanis kb. 740 mg kalcium található. Az apró, közkedvelt magok többféle felhasználási lehetőséggel bírnak. A vitaminforrás azonban nem minden módon biztosított: a legjobb, ha valamilyen formában megtörjük a szezámmagot.

Az általános használati mód szerint a szezámmagot pogácsák, sós sütemények tetejére, magvas kenyér alapanyagaként, vagy csirkemell ízesítéseként használjuk. Sajnálatos módon azonban ebben a formájában kevésbé tudjuk kinyerni a benne rejlő tápanyagkincseket. Így ugyanis a magot nem rágjuk meg igazán, kis mérete révén általában egyben lenyeljük.

Ahhoz, hogy a valódi tápanyagtartalomhoz hozzájussunk, meg kell rágni a magokat, vagy kissé meg kell darálnunk azt fogyasztás előtt. Ráadásul sütés közben szintén veszít a tápanyagértékéből, így a legjobb, ha valamily módon nyersen esszük azt. Ajánlott a salátákhoz, ételek utólagos fűszerezéséhez, ízesítéséhez használni, miután durvára őröltük. Intenzívebb ízhatást pedig a fekete szezámmag felhasználásával érhetünk el, vagy akár keverhetjük is a fekete és fehér szezámmagot.

Rágcsálnivalónak sem utolsó a szezám: kiskanállal, magában fogyasztva is jó íze van, és ha türelmesen összerágjuk, akkor igazi vitaminbombához juthatunk a tévénézés közben. A csonterősítés mellett ugyanis a szemre és a bőrre is kedvező hatást gyakorol. 

Fotó
Pixabay.com

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

Amikor a test „szól”: a csuklás okai és megszüntetésének lehetőségei

A csuklás szinte minden ember számára ismerős jelenség. Többnyire váratlanul jelentkezik, rövid ideig tart, majd magától megszűnik, ezért a legtöbben egyszerű, hétköznapi kellemetlenségként tekintenek rá. De mi zajlik valójában a szervezetben, amikor csuklunk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle?