Kiváló kalciumforrás a szezámmag
- Dátum: 2015.08.28., 08:10
- csont, csontritkulás, fűszer, kalcium, rágcsálnivaló, szezám, szezámmag, tápanyag, vitamin
Évtizedek óta élünk abban a hitben, hogy csontjaink erősítéséhez sok tejet kell innunk, valamint hogy a csontritkulás megelőzéséhez ajánlott bizonyos fajta joghurtokat, tejtermékeket fogyasztanunk. Sajnos a valóságban a legtöbb ember szervezete nem tudja hasznosítani a tejben lévő kalciumot – főleg, hogy a bolti tej a jelenlegi állapotában egész más szerkezeti felépítésű, mint a házi tej.
Amennyiben kiváló és jól hasznosítható kalciumforrást keresünk, úgy fedezzük fel magunknak újra a szezámmagot! 100 grammjában ugyanis kb. 740 mg kalcium található. Az apró, közkedvelt magok többféle felhasználási lehetőséggel bírnak. A vitaminforrás azonban nem minden módon biztosított: a legjobb, ha valamilyen formában megtörjük a szezámmagot.
Az általános használati mód szerint a szezámmagot pogácsák, sós sütemények tetejére, magvas kenyér alapanyagaként, vagy csirkemell ízesítéseként használjuk. Sajnálatos módon azonban ebben a formájában kevésbé tudjuk kinyerni a benne rejlő tápanyagkincseket. Így ugyanis a magot nem rágjuk meg igazán, kis mérete révén általában egyben lenyeljük.
Ahhoz, hogy a valódi tápanyagtartalomhoz hozzájussunk, meg kell rágni a magokat, vagy kissé meg kell darálnunk azt fogyasztás előtt. Ráadásul sütés közben szintén veszít a tápanyagértékéből, így a legjobb, ha valamily módon nyersen esszük azt. Ajánlott a salátákhoz, ételek utólagos fűszerezéséhez, ízesítéséhez használni, miután durvára őröltük. Intenzívebb ízhatást pedig a fekete szezámmag felhasználásával érhetünk el, vagy akár keverhetjük is a fekete és fehér szezámmagot.
Rágcsálnivalónak sem utolsó a szezám: kiskanállal, magában fogyasztva is jó íze van, és ha türelmesen összerágjuk, akkor igazi vitaminbombához juthatunk a tévénézés közben. A csonterősítés mellett ugyanis a szemre és a bőrre is kedvező hatást gyakorol.
Fotó
Pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?