A helyes fontossági sorrend: a párunk, majd a gyerekünk
- Dátum: 2015.08.31., 07:04
- család, figyelem, gyerek, gyereknevelés, házasság, párkapcsolat, szeretet, szociológia
Ha gyermek érkezik a családba, akkor érthető módon átrendeződnek a családi viszonyok. Ezt az eseményt a párkapcsolat egyik fontos fordulópontjaként ismertetik, és nyilván nem véletlenül. Bizonyos, hogy minden esetben átalakítja a kapcsolatot a baba érkezése. Mivel a pici sok figyelmet és energiát igényel, valamint erős szeretethullámot indít el a szülőkben, így általában a gyerek kerül a középpontba.
A szülők általában azt gondolják, hogy akkor jó anyukák és jó apukák, ha a gyereket teszik az első helyre a fontossági sorrendben. Vele kell a legtöbbet lenni, elsősorban az ő igényeit kell kielégíteni, ésatöbbi – csak ezután jöhet minden más, például a párunk, a házastársunk. Érthetően ez a helyzet a kapcsolat rovására megy. Mivel a gyereknevelés és gondozás rengeteg időt igényel, ezért ilyen nézőpont mellett arra már alig futja, hogy a kedvesünkkel is törődjünk, meghallgassuk őt, odafigyeljünk rá.
A szociológusok szerint azonban tévúton járnak a szülők, ha ezt a nézőpontot követik. Nemcsak önmaguknak és a párkapcsolatuknak tesznek rosszat ezzel, hanem a gyereknek is. Bár látszólag a gyermek akkor jár jobban, ha ő kapja a több figyelmet, hosszú távon azonban ő sínyli meg a legjobban, ha a szülők kapcsolata a miatta hozott áldozat révén tönkremegy. A gyerekeknek ugyanis elsősorban szerető, biztonságos családra van szükségük – noha ezen igényüket érthetően nem tudják kifejezni.
Hallgassunk a szociológusokra, az erre vonatkozó kutatás ugyanis hosszú évek munkájával született a családok körében. A kapcsolati szakértők pedig egyetértenek ezzel a nézőponttal: a szülőnek a gyermek iránti intenzív és összehasonlíthatatlan érzések ellenére bizony előtérbe kell helyeznie férjét, feleségét, párját, ha valóban boldog családi életre vágyik.
Fotó:
Pixabay.com
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.