A helyes fontossági sorrend: a párunk, majd a gyerekünk
- Dátum: 2015.08.31., 07:04
- család, figyelem, gyerek, gyereknevelés, házasság, párkapcsolat, szeretet, szociológia
Ha gyermek érkezik a családba, akkor érthető módon átrendeződnek a családi viszonyok. Ezt az eseményt a párkapcsolat egyik fontos fordulópontjaként ismertetik, és nyilván nem véletlenül. Bizonyos, hogy minden esetben átalakítja a kapcsolatot a baba érkezése. Mivel a pici sok figyelmet és energiát igényel, valamint erős szeretethullámot indít el a szülőkben, így általában a gyerek kerül a középpontba.
A szülők általában azt gondolják, hogy akkor jó anyukák és jó apukák, ha a gyereket teszik az első helyre a fontossági sorrendben. Vele kell a legtöbbet lenni, elsősorban az ő igényeit kell kielégíteni, ésatöbbi – csak ezután jöhet minden más, például a párunk, a házastársunk. Érthetően ez a helyzet a kapcsolat rovására megy. Mivel a gyereknevelés és gondozás rengeteg időt igényel, ezért ilyen nézőpont mellett arra már alig futja, hogy a kedvesünkkel is törődjünk, meghallgassuk őt, odafigyeljünk rá.
A szociológusok szerint azonban tévúton járnak a szülők, ha ezt a nézőpontot követik. Nemcsak önmaguknak és a párkapcsolatuknak tesznek rosszat ezzel, hanem a gyereknek is. Bár látszólag a gyermek akkor jár jobban, ha ő kapja a több figyelmet, hosszú távon azonban ő sínyli meg a legjobban, ha a szülők kapcsolata a miatta hozott áldozat révén tönkremegy. A gyerekeknek ugyanis elsősorban szerető, biztonságos családra van szükségük – noha ezen igényüket érthetően nem tudják kifejezni.
Hallgassunk a szociológusokra, az erre vonatkozó kutatás ugyanis hosszú évek munkájával született a családok körében. A kapcsolati szakértők pedig egyetértenek ezzel a nézőponttal: a szülőnek a gyermek iránti intenzív és összehasonlíthatatlan érzések ellenére bizony előtérbe kell helyeznie férjét, feleségét, párját, ha valóban boldog családi életre vágyik.
Fotó:
Pixabay.com
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei
A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.