Menü

A jó szülő titka – Egész lényünkkel nevelünk

Hogyan legyünk jó szülők? Milyen módon tudom a legtöbbet, legjobbat biztosítani gyerekem számára? Kérdések, amelyekre nem egyszerű megtalálni a választ.

A legtöbb szülőben felmerülnek a fenti dilemmák, és tudatosan igyekeznek megtalálni a módját, hogy jó, sőt tökéletes szülők legyenek. Pozitív változás, hogy a neveléssel kapcsolatban egyre tudatosabbá válunk, de ha már tudatosan közelítünk a témához, nem árt megvizsgálnunk, milyen tévhitek tapadnak a „jó szülő” képéhez.

Mindjárt kezdjük annál, hogy a tudatosság sokszor átcsap egy túlzott kontrolligénybe. Vagyis vágyunk arra és egyben hiszünk is benne, hogy ha megteszünk bizonyos konkrét lépéseket, akkor egyszerűen jó szülőkké vállunk. Valójában senki, soha nem fogja megmondani nekünk, hogy a saját gyerekünknek mivel tehetünk a legjobbat. Ezt nehéz elengedni.

De ha pusztán kívülről jövő értékek, elméletek, közhiedelmek, elvárások útján igyekszünk megfelelni az igazán jó szülő képének, lehet, hogy mindenkinek megfelelünk majd, csak saját gyermekünk igényének nem.

Éppen ezért abból az általános megállapításból érdemes kiindulnunk, hogy gyermekeinknek nem tökéletes szülőkre van szüksége, hanem ránk. Ha elfogadjuk ezt a megállapítást, akkor nem egy külső elvárásokból táplálkozó ideálnak próbálunk megfelelni (reménytelenül), hanem tudatosan elősegítjük személyiségünk kibontakozását. Mert továbbhaladva ezen a gondolatmeneten: gyermekeinknek nemcsak „jó szülőkre” van szüksége, hanem hogy személyiségünk (minden szerepünkkel együtt) kerek egész legyen, harmóniát sugározzon.

Konkrét példával élve felhozhatjuk azt a közhiedelmet, mely szerint akkor vagyunk igazán jó szülők, ha sok időt töltünk a gyermekeinkkel. Önmagában ez a felfogás nem hamis, de mégis félre vezethet minket. Hiszen önmagában a gyermekeinkkel töltött idő mennyisége nem határozza meg, milyen szülők vagyunk. A tartalom, a minőség a lényeg, melyet leginkább akkor tudunk biztosítani, ha jóban vagyunk önmagunkkal, önképünk alapvetően pozitív, személyiségünk pedig kiegyensúlyozott.

Kutatások igazolták, hogy olyan, eddig kevésbé szem előtt lévő tényezők is erős hatással vannak a nevelésre, vagyis gyerekek jóllétére nézve, mint például a szülők stresszkezelési képessége. A szeretet, és a törődés mellett sokat számít, hogy a szülők, hogyan képesek megküzdeni az őket érő nehézségekkel, hogyan kezelik a feszültséget, és hogy milyen viszonyt ápolnak egymással. Ez is mind azt bizonyítja, hogy nem (pusztán) szülői szerepünkben kell gondolkoznunk, hiszen személyiségünk ennél jóval összetettebb, egész lényünkkel nevelünk.

Fotók: Pixabay.com

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.