A jó szülő titka – Egész lényünkkel nevelünk
- Dátum: 2015.09.07., 08:32
- család, gyerekvállalás, gyermek, nevelés, szülő
Hogyan legyünk jó szülők? Milyen módon tudom a legtöbbet, legjobbat biztosítani gyerekem számára? Kérdések, amelyekre nem egyszerű megtalálni a választ.
A legtöbb szülőben felmerülnek a fenti dilemmák, és tudatosan igyekeznek megtalálni a módját, hogy jó, sőt tökéletes szülők legyenek. Pozitív változás, hogy a neveléssel kapcsolatban egyre tudatosabbá válunk, de ha már tudatosan közelítünk a témához, nem árt megvizsgálnunk, milyen tévhitek tapadnak a „jó szülő” képéhez.
Mindjárt kezdjük annál, hogy a tudatosság sokszor átcsap egy túlzott kontrolligénybe. Vagyis vágyunk arra és egyben hiszünk is benne, hogy ha megteszünk bizonyos konkrét lépéseket, akkor egyszerűen jó szülőkké vállunk. Valójában senki, soha nem fogja megmondani nekünk, hogy a saját gyerekünknek mivel tehetünk a legjobbat. Ezt nehéz elengedni.
De ha pusztán kívülről jövő értékek, elméletek, közhiedelmek, elvárások útján igyekszünk megfelelni az igazán jó szülő képének, lehet, hogy mindenkinek megfelelünk majd, csak saját gyermekünk igényének nem.

Éppen ezért abból az általános megállapításból érdemes kiindulnunk, hogy gyermekeinknek nem tökéletes szülőkre van szüksége, hanem ránk. Ha elfogadjuk ezt a megállapítást, akkor nem egy külső elvárásokból táplálkozó ideálnak próbálunk megfelelni (reménytelenül), hanem tudatosan elősegítjük személyiségünk kibontakozását. Mert továbbhaladva ezen a gondolatmeneten: gyermekeinknek nemcsak „jó szülőkre” van szüksége, hanem hogy személyiségünk (minden szerepünkkel együtt) kerek egész legyen, harmóniát sugározzon.
Konkrét példával élve felhozhatjuk azt a közhiedelmet, mely szerint akkor vagyunk igazán jó szülők, ha sok időt töltünk a gyermekeinkkel. Önmagában ez a felfogás nem hamis, de mégis félre vezethet minket. Hiszen önmagában a gyermekeinkkel töltött idő mennyisége nem határozza meg, milyen szülők vagyunk. A tartalom, a minőség a lényeg, melyet leginkább akkor tudunk biztosítani, ha jóban vagyunk önmagunkkal, önképünk alapvetően pozitív, személyiségünk pedig kiegyensúlyozott.

Kutatások igazolták, hogy olyan, eddig kevésbé szem előtt lévő tényezők is erős hatással vannak a nevelésre, vagyis gyerekek jóllétére nézve, mint például a szülők stresszkezelési képessége. A szeretet, és a törődés mellett sokat számít, hogy a szülők, hogyan képesek megküzdeni az őket érő nehézségekkel, hogyan kezelik a feszültséget, és hogy milyen viszonyt ápolnak egymással. Ez is mind azt bizonyítja, hogy nem (pusztán) szülői szerepünkben kell gondolkoznunk, hiszen személyiségünk ennél jóval összetettebb, egész lényünkkel nevelünk.
Fotók: Pixabay.com
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.