A jó szülő titka – Egész lényünkkel nevelünk
- Dátum: 2015.09.07., 08:32
- család, gyerekvállalás, gyermek, nevelés, szülő
Hogyan legyünk jó szülők? Milyen módon tudom a legtöbbet, legjobbat biztosítani gyerekem számára? Kérdések, amelyekre nem egyszerű megtalálni a választ.
A legtöbb szülőben felmerülnek a fenti dilemmák, és tudatosan igyekeznek megtalálni a módját, hogy jó, sőt tökéletes szülők legyenek. Pozitív változás, hogy a neveléssel kapcsolatban egyre tudatosabbá válunk, de ha már tudatosan közelítünk a témához, nem árt megvizsgálnunk, milyen tévhitek tapadnak a „jó szülő” képéhez.
Mindjárt kezdjük annál, hogy a tudatosság sokszor átcsap egy túlzott kontrolligénybe. Vagyis vágyunk arra és egyben hiszünk is benne, hogy ha megteszünk bizonyos konkrét lépéseket, akkor egyszerűen jó szülőkké vállunk. Valójában senki, soha nem fogja megmondani nekünk, hogy a saját gyerekünknek mivel tehetünk a legjobbat. Ezt nehéz elengedni.
De ha pusztán kívülről jövő értékek, elméletek, közhiedelmek, elvárások útján igyekszünk megfelelni az igazán jó szülő képének, lehet, hogy mindenkinek megfelelünk majd, csak saját gyermekünk igényének nem.
Éppen ezért abból az általános megállapításból érdemes kiindulnunk, hogy gyermekeinknek nem tökéletes szülőkre van szüksége, hanem ránk. Ha elfogadjuk ezt a megállapítást, akkor nem egy külső elvárásokból táplálkozó ideálnak próbálunk megfelelni (reménytelenül), hanem tudatosan elősegítjük személyiségünk kibontakozását. Mert továbbhaladva ezen a gondolatmeneten: gyermekeinknek nemcsak „jó szülőkre” van szüksége, hanem hogy személyiségünk (minden szerepünkkel együtt) kerek egész legyen, harmóniát sugározzon.
Konkrét példával élve felhozhatjuk azt a közhiedelmet, mely szerint akkor vagyunk igazán jó szülők, ha sok időt töltünk a gyermekeinkkel. Önmagában ez a felfogás nem hamis, de mégis félre vezethet minket. Hiszen önmagában a gyermekeinkkel töltött idő mennyisége nem határozza meg, milyen szülők vagyunk. A tartalom, a minőség a lényeg, melyet leginkább akkor tudunk biztosítani, ha jóban vagyunk önmagunkkal, önképünk alapvetően pozitív, személyiségünk pedig kiegyensúlyozott.
Kutatások igazolták, hogy olyan, eddig kevésbé szem előtt lévő tényezők is erős hatással vannak a nevelésre, vagyis gyerekek jóllétére nézve, mint például a szülők stresszkezelési képessége. A szeretet, és a törődés mellett sokat számít, hogy a szülők, hogyan képesek megküzdeni az őket érő nehézségekkel, hogyan kezelik a feszültséget, és hogy milyen viszonyt ápolnak egymással. Ez is mind azt bizonyítja, hogy nem (pusztán) szülői szerepünkben kell gondolkoznunk, hiszen személyiségünk ennél jóval összetettebb, egész lényünkkel nevelünk.
Fotók: Pixabay.com
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.