Menü

Menzareform: tényleg egészségesebben eszik a gyerek?

Valami végre elmozdult az egészségtudatos táplálkozás irányába, ha már a közétkeztetés is reform alá került, ez mindenképpen jó hír. A minisztériumi rendelet ugyanis részletesen szabályozza a bölcsődei-óvodai-iskolai menzák menüjét, valamint a felhasználható alapanyagokat, kalóriatartalmat, stb. Kérdés, hogy vajon mennyire lehet nyugodt az egészségtudatos, gyermeke táplálkozására odafigyelő szülő? 

Az új rendelkezések szerint a menzák menüjében több a zöldség és gyümölcs, kevesebb a cukor és a só, valamint több a teljes kiőrlésű pékáru. Nem kerülhet az asztalra cukros üdítő, és a tálaláskor sem lehet pluszban sózni-cukrozni az ételeket. Mint mondják, az asztalokra kihelyezett só- és cukortartókat el kell látni egy felirattal, miszerint "a túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet". 

A felirat talán kevésbé hatékony, főleg a kisebb gyerekek esetében, de vélhetően a kamaszok is ritkán törődnek ilyesmivel. Mindenképpen örvendetes a megújulás, amely azt jelzi, hogy jó úton haladunk, de az egészségesen táplálkozó szülők még mindig nem nyugodtak igazán. A menüben így is minden második nap krumpli szerepel, rizst sokkal ritkábban kapnak a gyerekek ehhez képest, a tészták továbbra is finomlisztből készülnek, és az édes ételek szintén cukorral. Az sem teszi boldoggá az egészségtudatos anyukákat és apukákat, hogy a gabonaalapú ételeknek csak a fele készül teljes kiőslésű lisztből. 

Mint azt a szakemberek ismertették, a változtatás így is nehézkes volt, a gyerekek ízlése ugyanis általában ellentétes azzal, hogy mi az egészséges, és viszonylag nehezebben barátkoztak meg a módosításokkal. Nem lehet tehát azonnal csodát tenni, az étkeztetés átalakítása egy hosszabb folyamat része lehet. 

Jó lenne, ha nem csupán a menzák kerülnének átalakításra, hanem ennek megfelelően a tananyag is: a gyermek szerezhessen ismereteket, hogy miért érdemes kerülni a cukrot, vagy hogy mit jelent és miért fontos a rostdús táplálkozás. Emellett a szülőnek is nagy a felelőssége, hiszen a gyermek elsősorban tőle tanul, és az ő példáját követi. Otthon szerezhet bővebb, mindennapi ismereteket az egészséges táplálkozásról, továbbá hiába kedvezőbb a menzai menüsor, ha a gyermek az otthonában továbbra is egészségtelen ételeket kap, és szülei is csak ilyen ételeket fogyasztanak. Az ismeretbővítés tehát a felnőttekre is ráférne, de nyilván valahol el kell kezdeni: az is haladás, ha a jövő generációja megfelelő ismereteket szerez a témában. Mindazonáltal jó lenne, ha az egészséges életmóddal kapcsolatos információk már az alapműveltség részét képeznék. 

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.