Ilyen az ideális reggel
A reggel alapjaiban határozza meg a napunkat, ezért érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak, hogyan töltjük. Tervezés, tudatosság, leleményesség.
Az egész alvással kezdődik, illetve végződik. Az alvásigény személyenként változhat, ugyanakkor az is megállapítható, hogy aki többet alszik, jobban érzi magát, egészségesebb. A jó reggel a korai lefekvéssel kezdődik, mert így tudunk időben felkelni, úgy, hogy ne legyen ezután rohanás az egész napunk. Persze az ideális lefekvési/felkelési időpontot, illetve alvásmennyiséget nagyon nehéz tartani, főleg mondjuk egy sokat dolgozó kisgyerekes szülőnek, de a rendszer a lényeg, az pedig alakítható.
Ha megvan a rendszerünk, mindenképpen tegyük a részévé a kiadós, egészséges reggelit. Nem kell teletömni magunkat, de a kávé/keksz kombináció nem sok energiát tud adni a napra. Maximum egy lökést, sokkal jobb, ha táplálóbb étkeket választunk. A kínálat nagy, mindenki megtalálhatja az ízlésének valót: tej, müzlik, zab és gabonapelyhek, gyümölcs, joghurt, stb...
S ha már energia: ha sportolunk, semmiképpen se hagyjuk ki a nap első étkezését, s az is igaz, hogy a reggeli mozgás még több pluszenergiát tud nekünk adni. Bizony, az ember általában nehezen passzírozza be napirendjébe a reggeli/délelőtti sportolást, de megéri. Legyen az futás, séta, bicikli, vagy konditerem, gyorsan tapasztaljuk az energiaszintünkre gyakorolt jótékony hatást.
Mindennek a kulcsa az idő. Időnk akkor lesz, ha megalkotjuk saját kis rendszerünket, amely tervezéssel, tudatossággal és némi leleményességgel egyáltalán nem elérhetetlen.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.