Rossz a kedved? Tegyél valami jót másokkal!
- Dátum: 2015.10.08., 10:43
- hangulatjavítás, jócselekedet, jótett, levertség, rosszkedv, segítségnyújtás
Mit tesz az ember általában, ha nagyon rossz a kedve? Megpróbál valami olyan időtöltést találni, ami mindig kellemes a számára. Olvasás, találkozó a barátokkal, vásárlás, evés, kellemes zene hallgatása, stb. Ez persze mind-mind jó módszer arra, hogy egy kicsit feldobjuk a hangulatunkat. Az egyetlen probléma, hogy ilyenkor mégis maradhat bennünk valamilyen kellemetlen érzés. Miért?
Egyszerűen mert rosszkedv esetén hajlamosabbak vagyunk negatívabban értékelni a körülöttünk és bennünk zajló eseményeket. Így könnyedén lelkiismeret-furdalásunk lesz ezektől az eredetileg hangulatjavító időtöltésektől. Eszünkbe jut, hogy az időt nem hasznosan töltöttük el, és mennyi feladat vár ránk, vagy hogy már megint megettünk egy sütit, pedig igyekszünk elkerülni a cukros ételeket. Az egyébként kedvelt zeneszámhoz pedig rosszkedvet kapcsol az agyunk, és máskor ahelyett, hogy feldobódnánk tőle, eszünkbe jut a korábbi levertségünk.
Ezért kiváló hangulatjavító módszer, ha ilyenkor másokkal teszünk valami jót: sütit sütünk a nagyinak, segítünk a bevásárlásban a szomszéd néninek, valamivel meglepjük az ismerőseinket… A lehetőségek végtelenek. És hogy miért fogunk ettől jobb kedvre derülni? Azért, mert egyrészt ilyen esetben a lelkiismeret-furdalás biztosan elmarad: nem csak tétlenül és morcosan olvasgattunk a sarokban órákon át, hanem valódi jócselekedetet hajtottunk végre. Másoknak örömet okozni pedig jó érzés, és a mi arcunkra is mosolyt fog csalni, este pedig kellemes érzésekkel fekszünk le aludni. Másrészt a jótetteink visszatérnek hozzánk. Máskor talán épp ez a szomszéd hölgy fog segíteni kinyitni az ajtót, amikor tele a kezünk bevásárlószatyrokkal. Vagy egyszerűen csak több mosolyt kapunk az utcán, mert megérzik rajtunk a pozitív hozzáállást és a segítő szándékot. De az sem biztos, hogy közvetlen úton érkezik vissza hozzánk a másokba fektetett energia: lehet, hogy éppen olyan kerülő úton, vagy olyan időpontban, hogy nem is számítunk rá.
Igen, a jószándékú energia visszatér hozzánk, és visszahat ránk is. Ez nem csak a mesékben van így. Nem véletlen, hogy gyakorta éppen azok az emberek választanak segítő szakmákat, akik már önmaguk is átéltek valamilyen komolyabb krízist az életükben. De nem kell irgalmas szamaritánusnak állnunk ahhoz, hogy egy mosollyal több legyen aznap a világban, és ezáltal a mi szívünkbe is újra kellemesebb érzések költözzenek.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.
A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.