Menü

Rossz a kedved? Tegyél valami jót másokkal!

Mit tesz az ember általában, ha nagyon rossz a kedve? Megpróbál valami olyan időtöltést találni, ami mindig kellemes a számára. Olvasás, találkozó a barátokkal, vásárlás, evés, kellemes zene hallgatása, stb. Ez persze mind-mind jó módszer arra, hogy egy kicsit feldobjuk a hangulatunkat. Az egyetlen probléma, hogy ilyenkor mégis maradhat bennünk valamilyen kellemetlen érzés. Miért?

Egyszerűen mert rosszkedv esetén hajlamosabbak vagyunk negatívabban értékelni a körülöttünk és bennünk zajló eseményeket. Így könnyedén lelkiismeret-furdalásunk lesz ezektől az eredetileg hangulatjavító időtöltésektől. Eszünkbe jut, hogy az időt nem hasznosan töltöttük el, és mennyi feladat vár ránk, vagy hogy már megint megettünk egy sütit, pedig igyekszünk elkerülni a cukros ételeket. Az egyébként kedvelt zeneszámhoz pedig rosszkedvet kapcsol az agyunk, és máskor ahelyett, hogy feldobódnánk tőle, eszünkbe jut a korábbi levertségünk.

Ezért kiváló hangulatjavító módszer, ha ilyenkor másokkal teszünk valami jót: sütit sütünk a nagyinak, segítünk a bevásárlásban a szomszéd néninek, valamivel meglepjük az ismerőseinket… A lehetőségek végtelenek. És hogy miért fogunk ettől jobb kedvre derülni? Azért, mert egyrészt ilyen esetben a lelkiismeret-furdalás biztosan elmarad: nem csak tétlenül és morcosan olvasgattunk a sarokban órákon át, hanem valódi jócselekedetet hajtottunk végre. Másoknak örömet okozni pedig jó érzés, és a mi arcunkra is mosolyt fog csalni, este pedig kellemes érzésekkel fekszünk le aludni. Másrészt a jótetteink visszatérnek hozzánk. Máskor talán épp ez a szomszéd hölgy fog segíteni kinyitni az ajtót, amikor tele a kezünk bevásárlószatyrokkal. Vagy egyszerűen csak több mosolyt kapunk az utcán, mert megérzik rajtunk a pozitív hozzáállást és a segítő szándékot. De az sem biztos, hogy közvetlen úton érkezik vissza hozzánk a másokba fektetett energia: lehet, hogy éppen olyan kerülő úton, vagy olyan időpontban, hogy nem is számítunk rá.

Igen, a jószándékú energia visszatér hozzánk, és visszahat ránk is. Ez nem csak a mesékben van így. Nem véletlen, hogy gyakorta éppen azok az emberek választanak segítő szakmákat, akik már önmaguk is átéltek valamilyen komolyabb krízist az életükben. De nem kell irgalmas szamaritánusnak állnunk ahhoz, hogy egy mosollyal több legyen aznap a világban, és ezáltal a mi szívünkbe is újra kellemesebb érzések költözzenek.

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.