Menü

Az egészséges életmódra nevelés már a pocakban kezdődik

A menzareform idején, amikor az óvodákat is érinti az étkezés egészségesebbé tétele (vagy legalábbis a törekvés), felmerül a kérdés, hogy mikor kell elkezdeni az egészséges életmódra nevelést? Természetesen többfajta nézőpont van. A szülők egy része azt vallja, hogy majd a gyermek eldönti, hogy mit szeret, mit eszik, s mi a jó neki. Valamint hogy az egészséges étkezést nem szabad erőltetni, és a várandósság idején például nem javasolják a kismamáknak, hogy óvatosan bánjanak például a finomliszt és a cukor fogyasztásával, amennyiben nem jelentkezik a terhességi cukorbetegség.

Pedig az egészséges életmódra nevelés már a nulladik naptól kezdődik. Nagyon nem mindegy, hogy milyen anyagokat, tápanyagokat juttat az édesanya a szervezetén keresztül a kisbabájának, később pedig a gyermek azt veszi természetesnek, amit a szüleitől, a családban lát már egészen kicsi kortól kezdve. Ha otthon nem természetes, hogy egészséges ételeket fogyasztunk, csak halvány próbálkozásként felvillantjuk a lehetőséget a gyermekünknek, akkor jóval kisebb az esélyünk, hogy szeretni fogja azokat.

Amennyiben viszont ebben nő fel és ehhez szokik hozzá, akkor ez lesz számára az átlagos és a természetes, ugyanúgy, ahogy más gyerekeknek a csoki és a cukorka. Mindez persze nem azt jelenti, hogy teljesen tiltani kellene a kicsiktől az édességeket, a rágcsálnivalókat, vagy az egyéb, nem éppen egészséges ételeket. Azzal csak az ellentétes hatást váltjuk ki, és fokozzuk benne a vágyakozást. „A tiltott gyümölcs mindig édesebb” – ebben az esetben esetleg szó szerint.

Itt is érvényes, hogy a példamutatással tehetünk a legtöbbet, ezt viszont minél előbb elkezdjük, annál jobb. Amennyiben fontos számunkra a gyermekünk egészsége, akkor érdemes ezen minél előbb elgondolkodni. Manapság, amikor minden negyedik kisgyermek túlsúlyos, ez a kérdés égetőbb, mint azt elsőre sejthetnénk.

Sajnos a gyerekkori elhízást hajlamosak a szülők félvállról venni. „Majd kinövi!” – szinte minden szülő ezt állítja, majd azzal nyugtatják magukat, hogy a növésben lévő gyermeket kínzás lenne diétáztatni. Tény és való, hogy ha túlsúlyos csemete van a családban, akkor az azt jelzi: valószínűleg az egész családnak változtatnia kell. Nem várhatjuk el a gyermektől, hogy kimaradjon a családi csokievésből, és okosan magától belássa, hogy ő nem fogyaszthat belőle. Hanem közös összefogás szükséges ebben az esetben.

Fotó: flickr.com, fényképezte: Leonid Mamchenkov

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.