Menü

Mi lesz a szalonnával?

A WHO nemrég hozta nyilvánosságra tanulmányát, amely szerint a feldolgozott hústermékek rákkeltőek és a nagy valószínűséggel a vörös húsok fogyasztása is rákot okozhat. A hírre természetesen sokan azonnal ugrottak: most már nem lehet több szalonnát és kolbászt enni, illetve mi van a nem feldolgozott, de vörös húsfélék fogyasztásával?

Nos, míg az előbbiek, azaz a feldolgozott termékek esetében az idézett szakemberek meggyőződtek a rákkeltő hatásról, addig a vörös húsoknál (sertés, marha, birka, bárány, borjú, kecske, ló) már nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont a sejtés erős, megvan a kapcsolat a fogyasztás és a megbetegedés között. De mit jelent ez pontosan?

Természetesen nem azt, hogy mostantól le kell mondanunk a kolbászról, szalonnáról, vagy a rántott húsról, hanem azt – amit egyébként eddig is tanácsoltak – mérsékelnünk kell a fogyasztásukat.

A tanulmány készítői szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, míg a vörös hús esetén körülbelül ugyanekkora veszélynövekedéshez 100 gramm rendszeres fogyasztása szükséges.

A WHO-nál hangsúlyozták: azzal, hogy az említett húsfogyasztást egy polcra tették a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a légszennyezettséggel, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékű kockázatot jelent. „Csak” annyit, hogy kockázatot jelent.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a húsfogyasztásnak több pozitív élettani hatása van, azaz mindenképpen mérlegelni kell, mind magunkban, mind társadalmi szinten.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Életkorod alapján ennyi vizet kellene innod naponta

Sokan csak akkor nyúlnak a pohár vízért, amikor már szomjasak, pedig a megfelelő folyadékbevitel egészségünk egyik alapfeltétele. A víz nemcsak a szomjúságot oltja: szerepet játszik a vérkeringés, a vérnyomás, az emésztés és a testhőmérséklet szabályozásában is. Ráadásul az sem mindegy, hány évesek vagyunk.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.