Menü

Mi lesz a szalonnával?

A WHO nemrég hozta nyilvánosságra tanulmányát, amely szerint a feldolgozott hústermékek rákkeltőek és a nagy valószínűséggel a vörös húsok fogyasztása is rákot okozhat. A hírre természetesen sokan azonnal ugrottak: most már nem lehet több szalonnát és kolbászt enni, illetve mi van a nem feldolgozott, de vörös húsfélék fogyasztásával?

Nos, míg az előbbiek, azaz a feldolgozott termékek esetében az idézett szakemberek meggyőződtek a rákkeltő hatásról, addig a vörös húsoknál (sertés, marha, birka, bárány, borjú, kecske, ló) már nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont a sejtés erős, megvan a kapcsolat a fogyasztás és a megbetegedés között. De mit jelent ez pontosan?

Természetesen nem azt, hogy mostantól le kell mondanunk a kolbászról, szalonnáról, vagy a rántott húsról, hanem azt – amit egyébként eddig is tanácsoltak – mérsékelnünk kell a fogyasztásukat.

A tanulmány készítői szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, míg a vörös hús esetén körülbelül ugyanekkora veszélynövekedéshez 100 gramm rendszeres fogyasztása szükséges.

A WHO-nál hangsúlyozták: azzal, hogy az említett húsfogyasztást egy polcra tették a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a légszennyezettséggel, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékű kockázatot jelent. „Csak” annyit, hogy kockázatot jelent.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a húsfogyasztásnak több pozitív élettani hatása van, azaz mindenképpen mérlegelni kell, mind magunkban, mind társadalmi szinten.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat