Menü

Mi lesz a szalonnával?

A WHO nemrég hozta nyilvánosságra tanulmányát, amely szerint a feldolgozott hústermékek rákkeltőek és a nagy valószínűséggel a vörös húsok fogyasztása is rákot okozhat. A hírre természetesen sokan azonnal ugrottak: most már nem lehet több szalonnát és kolbászt enni, illetve mi van a nem feldolgozott, de vörös húsfélék fogyasztásával?

Nos, míg az előbbiek, azaz a feldolgozott termékek esetében az idézett szakemberek meggyőződtek a rákkeltő hatásról, addig a vörös húsoknál (sertés, marha, birka, bárány, borjú, kecske, ló) már nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont a sejtés erős, megvan a kapcsolat a fogyasztás és a megbetegedés között. De mit jelent ez pontosan?

Természetesen nem azt, hogy mostantól le kell mondanunk a kolbászról, szalonnáról, vagy a rántott húsról, hanem azt – amit egyébként eddig is tanácsoltak – mérsékelnünk kell a fogyasztásukat.

A tanulmány készítői szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, míg a vörös hús esetén körülbelül ugyanekkora veszélynövekedéshez 100 gramm rendszeres fogyasztása szükséges.

A WHO-nál hangsúlyozták: azzal, hogy az említett húsfogyasztást egy polcra tették a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a légszennyezettséggel, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékű kockázatot jelent. „Csak” annyit, hogy kockázatot jelent.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a húsfogyasztásnak több pozitív élettani hatása van, azaz mindenképpen mérlegelni kell, mind magunkban, mind társadalmi szinten.

Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek

A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.