Mi lesz a szalonnával?
- Dátum: 2015.10.26., 23:16
- feldolgozott hús, húsfogyasztás, rák, rákkeltő, tanulmány, Vörös hús, WHO
A WHO nemrég hozta nyilvánosságra tanulmányát, amely szerint a feldolgozott hústermékek rákkeltőek és a nagy valószínűséggel a vörös húsok fogyasztása is rákot okozhat. A hírre természetesen sokan azonnal ugrottak: most már nem lehet több szalonnát és kolbászt enni, illetve mi van a nem feldolgozott, de vörös húsfélék fogyasztásával?
Nos, míg az előbbiek, azaz a feldolgozott termékek esetében az idézett szakemberek meggyőződtek a rákkeltő hatásról, addig a vörös húsoknál (sertés, marha, birka, bárány, borjú, kecske, ló) már nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont a sejtés erős, megvan a kapcsolat a fogyasztás és a megbetegedés között. De mit jelent ez pontosan?
Természetesen nem azt, hogy mostantól le kell mondanunk a kolbászról, szalonnáról, vagy a rántott húsról, hanem azt – amit egyébként eddig is tanácsoltak – mérsékelnünk kell a fogyasztásukat.
A tanulmány készítői szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, míg a vörös hús esetén körülbelül ugyanekkora veszélynövekedéshez 100 gramm rendszeres fogyasztása szükséges.
A WHO-nál hangsúlyozták: azzal, hogy az említett húsfogyasztást egy polcra tették a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a légszennyezettséggel, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékű kockázatot jelent. „Csak” annyit, hogy kockázatot jelent.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a húsfogyasztásnak több pozitív élettani hatása van, azaz mindenképpen mérlegelni kell, mind magunkban, mind társadalmi szinten.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?
Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.