Mi lesz a szalonnával?
- Dátum: 2015.10.26., 23:16
- feldolgozott hús, húsfogyasztás, rák, rákkeltő, tanulmány, Vörös hús, WHO
A WHO nemrég hozta nyilvánosságra tanulmányát, amely szerint a feldolgozott hústermékek rákkeltőek és a nagy valószínűséggel a vörös húsok fogyasztása is rákot okozhat. A hírre természetesen sokan azonnal ugrottak: most már nem lehet több szalonnát és kolbászt enni, illetve mi van a nem feldolgozott, de vörös húsfélék fogyasztásával?

Nos, míg az előbbiek, azaz a feldolgozott termékek esetében az idézett szakemberek meggyőződtek a rákkeltő hatásról, addig a vörös húsoknál (sertés, marha, birka, bárány, borjú, kecske, ló) már nem ennyire egyértelmű a helyzet, viszont a sejtés erős, megvan a kapcsolat a fogyasztás és a megbetegedés között. De mit jelent ez pontosan?
Természetesen nem azt, hogy mostantól le kell mondanunk a kolbászról, szalonnáról, vagy a rántott húsról, hanem azt – amit egyébként eddig is tanácsoltak – mérsékelnünk kell a fogyasztásukat.
A tanulmány készítői szerint napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, míg a vörös hús esetén körülbelül ugyanekkora veszélynövekedéshez 100 gramm rendszeres fogyasztása szükséges.
A WHO-nál hangsúlyozták: azzal, hogy az említett húsfogyasztást egy polcra tették a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a légszennyezettséggel, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékű kockázatot jelent. „Csak” annyit, hogy kockázatot jelent.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a húsfogyasztásnak több pozitív élettani hatása van, azaz mindenképpen mérlegelni kell, mind magunkban, mind társadalmi szinten.
Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?
A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.
A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban
A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?