A zenehallgatáson túl
- Dátum: 2015.11.09., 08:42
- agy, agyműködés, kommunikáció, Zene, zenehallgatás, zenetanulás
A zenehallgatás az egészen fiataltól a legidősebb korig nyilvánvalóan remek, szórakoztató és általában egészséges időtöltés. Segít pihenni, feltöltődni, koncentrálni, vagy kikapcsolódni. Szerepe lehet nyugalmi időben, a sportban, a tanulásnál, autóvezetés közben, vagy akár a házimunka végzése alatt. Szinte bármilyen esetben, ráadásul bizonyosan mindenki megtalálja a saját kedvére valót.
A zenetanulás már másmilyen dolog, nemcsak szórakozás, munka is. Ugyanúgy pozitív hatással van a szervezetünkre, testünkre és lelkünkre, de másképp. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, mondhatjuk úgy, hogy eggyel magasabb szint, mint a zene puszta hallgatása.
Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a zenetanulás serkenti az agyműködést. Gyermekkorban segíti a kommunikáció kialakulását, fejlődését, s később is pozitívan hathat ránk. Például fejlesztheti a memóriát, de ami még érdekesebb, egyszerre tehet kreatívabbá és okosabbá. Kiderítették ugyanis, hogy zenetanulás hatására a jobb és bal agyféltekék közötti kommunikáció, kapcsolat intenzívebb lesz, ez pedig mindenképpen a javunkra válik. Ezek mellett nagyobb koncentrációs szint érhető el a segítségével és az érzelmi intelligencia is erősíthető.
A zenetanulást sosem késő elkezdeni, de aki fogékony korszakban (egészen fiatalon) kezd bele, az jó eséllyel egész életen át számolhat jótékony hatásaival.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.