A zenehallgatáson túl
- Dátum: 2015.11.09., 08:42
- agy, agyműködés, kommunikáció, Zene, zenehallgatás, zenetanulás
A zenehallgatás az egészen fiataltól a legidősebb korig nyilvánvalóan remek, szórakoztató és általában egészséges időtöltés. Segít pihenni, feltöltődni, koncentrálni, vagy kikapcsolódni. Szerepe lehet nyugalmi időben, a sportban, a tanulásnál, autóvezetés közben, vagy akár a házimunka végzése alatt. Szinte bármilyen esetben, ráadásul bizonyosan mindenki megtalálja a saját kedvére valót.
A zenetanulás már másmilyen dolog, nemcsak szórakozás, munka is. Ugyanúgy pozitív hatással van a szervezetünkre, testünkre és lelkünkre, de másképp. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, mondhatjuk úgy, hogy eggyel magasabb szint, mint a zene puszta hallgatása.
Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a zenetanulás serkenti az agyműködést. Gyermekkorban segíti a kommunikáció kialakulását, fejlődését, s később is pozitívan hathat ránk. Például fejlesztheti a memóriát, de ami még érdekesebb, egyszerre tehet kreatívabbá és okosabbá. Kiderítették ugyanis, hogy zenetanulás hatására a jobb és bal agyféltekék közötti kommunikáció, kapcsolat intenzívebb lesz, ez pedig mindenképpen a javunkra válik. Ezek mellett nagyobb koncentrációs szint érhető el a segítségével és az érzelmi intelligencia is erősíthető.
A zenetanulást sosem késő elkezdeni, de aki fogékony korszakban (egészen fiatalon) kezd bele, az jó eséllyel egész életen át számolhat jótékony hatásaival.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.