Menü

Autóápolás környezetbarát módon? Lehetséges.

Mint ahogy azt olvasóink már megszokhatták, rendszeresen jelentkezünk környezetvédelmi témákkal. Ezen a héten sincs ez másképp, bár ezúttal teszünk egy kis kitérőt, és nem a csomagolásmentességgel foglalkozunk. Sokan nem veszik figyelembe a környezetvédelem fontosságát, és a Földet kimeríthetetlen erőforrású bolygónak gondolják, sajnos ez nagy tévedés. A szakemberek már régen vészriadót fújtak, az emberek mégsem hajlandóak belátni saját felelősségüket. Pedig egyénileg is sokat tehetünk!

Gondoljunk csak bele, hány autó jár az utakon. Ha mindegyiket környezetszennyező anyaggal mossák le, mind környezetterhelő szélvédőmosó folyadékot használ, akkor mennyit ártunk vele? Sajnos rengeteget. Mit tehetünk azért, hogy kevésbé használjuk ki élő bolygónk értékes erőforrásait az autó-fenntartás kapcsán?

  • Óriási pazarlás ivóvízzel autót mosni! Ha családi házban élünk, akkor gyűjtsük az esővizet, amelyet nyugodtan elhasználhatunk autómosásra.
  • Az autómosók sokszor túlzó mennyiségű vizet használnak. Ha lehetséges, akkor oldjuk meg házilag az autómosást (ez például kiváló házimunka lehet a gyerekeknek), nem csak olcsóbb is ez a megoldás, de víztakarékos is.
  • Használjunk környezetbarát autóápolási szereket! Green Car márkanév alatt találunk például autósampont, és téli, valamint nyári szélvédőmosó folyadékot is.
  • Nem is gondolná, hogy egy-egy autó életidőtartama alatt mennyi szivacsot elhasználunk az autómosáshoz. Manapság már léteznek környezetbarát szivacsok, melyek rostja kenderből, vagy kókuszból készül, a műanyag részt pedig PET-palackok újrahasznosításával állítják elő.
  • Jobb kerülni az eldobható kendőket, ami a műszerfal, vagy a szélvédő tisztítását illeti, ehhez megfelel egy régi ruhadarab is!
  • Az autó kitakarításához nem szükséges minden egyes alkalommal áramot használnunk. Néha az is elég, ha a szöszöket lemosható hengerrel távolítjuk el az ülésről, kefével megtisztítjuk az autóbelsőt, a szőnyegeket pedig lemossuk, vagy kiporoljuk.

Ne feledjük: az autókkal kapcsolatos környezetterhelés nem csak magából a közelekedésből származik, legyünk körültekintőek!

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.